Hazaérve még játszottunk kicsit Lux-al, majd elvittük megfürdetni. Egész sokat nevettem, annyira aranyos kislány. Mikor ezzel végeztünk, lepasszoltuk Zayn-nek és Alice-nek, majd magunkra zártuk Harry fürdőszobájának ajtaját. Rögtön egymásnak estünk, szinte téptük egymás ajkát. A hátam az ajtónak nyomódott, lábaim Harry dereka köré fonva. Iszonyatosan gyorsan kezdtük egymást vetkőztetni. Pillanatokon belül ruha nélkül álltam előtte, kicsit zavarban. Elmosolyodott, kezemet oldalára simította és lefelé húzta puha csípőjén, még el nem értem az alsónadrágja széléhez. Ott elengedte a kezem. Én beleakasztottam ujjaimat a nadrág gumijába és lassan kezdtem lehúzni. Mikor leesett a bokájáig az anyag, akaratlanul is beleharaptam a szám szélébe. Mintha egy angyal állt volna előttem. Ajkai az enyémekre tapadtak újra és nagy nehezen beverekedtük magunkat a zuhanykabinba. Megnyitottuk a vizet és hagytuk, hogy teljesen eláztassa az egész testünket, közben bőrünk összetapadt, miközben csókolt. Elképesztő érzés volt, de sajna nem tarthatott sokáig, ugyanis valaki elkezdte püfölni az ajtót.
- Mi van?- kiáltott ki Harry, enyhén ingerült állapotban.
- Telefonon keresnek.- mondta Niall.
- Mondd, hogy visszahívom.- felelte hanyagul Hazz, miközben testemet erősen a sajátjához ölelte.
- Nem hiszem, hogy ezt a személyt meg kéne várakoztatnod..- sejtelmesen szólt vissza a szöszi. Egy bocsánatkérő csók után az én göndör hercegem elzárta a vizet, kipattant a zuhanykabinból és menet közben a dereka köré csavart egy törölközőt. Teljes volt a képzavar. Nem tudtam elképzelni, ki lehet ennyire fontos. Úgy gondoltam, hogy majd elmondják, ha tudnom kell róla, szóval folytattam a fürdést, egyedül. Mikor végeztem, a testem körbetekertem a törölközőmmel és kimentem a nappaliba, ahol megláttam az egész társaságot, kivéve egy személyt.
- Hát Harry?- érdeklődtem.
- El kellett mennie valahová.- felelt a bátyám.
- Tudnom kéne róla?- kérdeztem.
- Jobb, ha nem tudod.- nézett rám Liam. Egyre jobban aggasztani kezdett ez az egész. Hátat fordítottam és bementem a szobámba. Felöltöztem és kimásztam az erkélyemen. Kocsiba pattantam és elindultam. Hogy hová? Harry után. Fogalmam sincs, merre mehetett, csak tippeltem. Szerencsére bejött a tipp. Egy sikátor előtt parkolt a kocsija. A szívem a torkomban dobogott. Mi a fenét keres ő itt? Megálltam és miután bezártam a kocsit, beljebb merészkedtem a sikátorba. Minél beljebb mentem, annál jobban féltem, főleg amikor hangokat hallottam. Rohanni kezdtem, mikor az egyetlen szerelmem hangját ismertem fel. Kirajzolódni látszott két alak. A másik férfi magasabb volt, mint Harry, kigyúrt és talán nagyon mérges.
- Harry!- ordítottam. Felém kapta a tekintetét. Úgy láttam, hogy dühös rám.
- Te bolond! Menj innen!- szólt rám.
- De..
- Most, Amy!- parancsolta. A másik alak mélyen felnevetett.
- Mi az, az ágyasod aggodalmaskodik miattad?- nevetett a gusztustalan poénján. Én nem tudtam nevetni.
- Hogy minek neveztél, te tetű?- ordítottam, miközben közelebb mentem. Csak tovább nevetett. Odalett az önkontrollom és behúztam neki egyet. Az orrából szivárogni kezdett a vér.
- Te kurva, ezt megbánod!- üvöltötte az orrnyergét szorongatva. Erőteljesen ágyékon térdeltem, így térdre rogyott előttem. Megragadtam Harry kezét és magam után húztam a kocsikig.
- Gyerünk haza!- adtam ki az utasítást. Beszállt a kocsijába, én is az enyémbe -akarom mondani, Louis kocsijába- és hazamentünk. A ház sötétségben úszott, sehol egy apró fény. Felmentünk a szobájába és leültünk az ágyra, egymás mellé. Mélyen a szemébe néztem.
- Nos?- fontam össze magam előtt a karjaimat.
- Mit akarsz?- nézett rám gorombán. Sóhajtottam egy nagyot. Szempilláim megrebegtek, ahogy magamba fojtottam a dühömet.
- Hogy mit, Harry? Tudni akarom, hogy kit vertem meg!- közöltem.
- Nem kérte senki, hogy gyere utánam, azt sem kérte senki, hogy védj meg!- morogta. Felpattantam az ágyról.
- Nem, igazad van. Senki sem kérte. Tudod mit? Menj vissza és veresd agyon magad!- reccsentem, majd elhagytam a helységet és meg sem álltam a saját szobámig. Bent leroskadtam a padlóra. Bámultam ki a fejemből és azon kattogtam, vajon mi rosszat tettem most. Tudom, hogy a srácok nem szeretik, ha egy lány védi meg őket, de az sem lett volna jobb, ha végignézem, ahogy megverik. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Halk kopogást hallottam, majd nyílt az ajtó. Egy angyal állt ott, bűnbánó arccal. Besétált és megállt előttem.
- Ne haragudj, kicsim!- kérte. Lassan felálltam, kezemmel végigsimítottam a vállától kezdve egészen a kézfejéig, majd megfogtam a kezét. Felnéztem rá és egy gyenge csókot nyomtam ajkaira. Magához ölelt, mintha a testével próbálna védelmezni.
- Ki volt ez, Harry?- kérdeztem halkan, remegő hanggal.
- A nővérem volt pasija. Nagyon rosszul bánt vele, ezért úgy gondoltam, megfizet érte. De te elintézted.- mosolyodott el halványan. Szorosan hozzá bújtam és megszorítottam a pólója alját. Percekig álltunk így, szótlanul.
- Harry..- szólítottam meg bizonytalan hangon.- Légy óvatos!- kértem.
- Az leszek!- ígérte meg, majd nyomott egy puszit a homlokomra.
Dream.
2013. július 10., szerda
2013. június 26., szerda
Akció indul (22. rész)
Na szóval, az elmúlt pár napban mást sem csináltam, csak semmibe vettem Jas-t, ugyanis jelen pillanatban undorodom tőle. Már egy kicsit sajnálom is, mert ha nem veszem fel a telefont, amikor hív, akkor 5000-szer újra próbálja, ha pedig felveszem, tuti, hogy nem szólok bele. Pont az a lány vagyok, aki nem hagyja, hogy a barátaival szórakozzanak. Ő sem lehet kivétel ez alól. A lány, akivel megcsalta, persze folyamatosan posztolja ki a képeket, amin együtt szerepelnek, de nem tűnik fel neki, hogy Kendra le sem szarja őket. Ő is szánalmasnak találja a próbálkozását. Kendra-ra kitérve, rá sem vagyok büszke. Még nem is szakítottak hivatalosan Jas-el, már is Niall ágyában "vigasztalódott" Én figyelmeztettem, hogy ez nem helyes, de nem értem el vele semmit. Megharagudott rám és azt mondta, ne dumáljak bele az életébe. Megfogadtam, sőt, egyáltalán nem szólok hozzá. Ha neki egy kis szórakozás fontosabb, mint egy barátnője, akkor kedves egészségére. Inkább foglalkozom azokkal, akik értékelik a figyelmemet. Például a bátyámmal. Rengeteget voltunk kettesben mozizni, vásárolni sőt, szörfözni is. Alice társaságában is rengeteget baromkodtam, mint régen. Harry-vel annyi időt töltöttem, amennyit csak tudtam. A srácokkal is sok dolgot csináltunk. Paintball, lézerharc stb. Nem vagyok túl lányos lány, de ez van. Harry említette, hogy ma valamikor Lou beugrik Lux-al. Őszintén örültem neki. Lou-val nagyon jóban vagyunk. Lux-ról még csak képeket és videókat láttam, de elképesztően aranyos. Ahogy melóból hazaértem, a nappaliban ücsörgött Lou és a srácokkal beszélgetett, Harry pedig Lux-al játszott.
- Sziasztok!- köszöntem mosolyogva nekik. Visszaköszöntek, majd viszatértek az előző elfoglaltságukhoz. Felmentem a szobámba, ledobtam a táskámat, letusoltam, újra felöltöztem és lementem a többiekhez. Odaültem a szőnyegre Lux-hoz és Harry-hez. Beszálltam én is a játékba.
- Azt hiszem, kedvel téged.- hajolt közelebb Harry.- Ez előny, főleg ha a keresztanyukája leszel.- nyomott egy puszit az arcomra. Éreztem, hogy elpirultam.
- Srácok, nagy baj lenne, ha itt hagynám ma estére Lux-ot?- érdeklődött Lou.
- Dehogy, hagyd csak nyugodtan! Jól elleszünk.- mosolygott Zayn.
- Ezer köszönet! De most rohannom kell, sziasztok!- köszönt el, és már el is rohant. Idő közben a fiúk rádöbbentek, hogy nekik ma próbájuk is lesz. Azon diskuráltak, hogy akkor most mit csináljunk.
- Egyszerű, elmegyünk mi is veletek és vigyázunk Lux-ra.- néztem le az ölemben ülő kislányra. Ekkor éppen befutott Alice is. A fiúk lassan készülődni kezdtek, addig mi játszottunk Lux-al.
- Várj egy kicsit, kérdezni akarok valamit Harry-től.- mondtam és felálltam Alice mellől. Göndör barátom szobája felé vettem az irányt, benyitottam és szólásra nyílt a szám, de a látványra azonnal becsuktam. Csípője köré volt tekerve egy törölköző, mellkasán egy-egy vízcsepp gördült végig, le, egészen kockás hasáig. Göndör tincsei csillogtak a víztől. Olyan volt, mint egy angyal. Lassan közelebb lépkedtem hozzá, mutatóujjamat a mellkasához érintettem és lehúztam, egészen a csípőjén lógó törölközőig. Izmos karjait körém fonta.
- Mi történt?- kérdezte.
- Nem tudok hozzászokni a tökéletességedhez.- böktem ki. Mélyen felnevetett. Szorosan az ölelésébe vont. Fejemet a mellkasának támasztottam.
- Nem vagyok tökéletes.- mondta halkan.
- Nekem az vagy.- szálltam vitába. Kicsit eltolt magától és megcsókolt. Végigsimítottam arcán és elzavartam öltözni, én pedig visszamentem a lányokhoz.
- Na, megkérdezted, amit akartál?- nézett rám Alice. Hupsz.
- Bakker, elfelejtettem.- kaptam a kezem a szám elé.
- Sejtettem.- nevetett fel Alice. A srácok hamarosan elkészültek és indulhattunk is. Odaérve rögtön belekezdtek a kemény munkába, mi pedig leültünk. Lux izgett-mozgott, szóval elmentem vele sétálni, Alice pedig maradt a fiúkat nézni. Az épületben sétálgattunk. Alice néhány perc múlva utánam jött és lenyúlta Lux-ot. A folyosó végén láttam egy alakot, jellegzetes göndör fürtökkel. Hangtalanul szaladni kezdtem és a hátára ugrottam. Kicsit meglepődött, de hamar leesett neki, hogy ki is vagyok.
- Te bolond, elejthettelek volna.- nevetett.
- Nem vagyok bolond, és majd felkeltem volna.- szakadt ki belőlem is a nevetés. Lemásztam a hátáról és mellé álltam. Oltalmazóan vont egyik izmos karjával az ölelésébe, majd kaptam egy édes csókot. Többet akartam, ezért újra megcsókoltam. Egyre vadabbul csókoltam, de egy kicsit elhúzta a fejét.
- Hé, Baby, nyugi! Mi van veled?- kérdezte komoly arccal, de a szája szélén ott bujkált a mosoly. A fejemet a nyaka hajlatába dugtam és úgy válaszoltam.
- Annyira akarlak.- nyöszörögtem. Nem válaszolt semmit, ami kicsit aggasztóan hatott, ezért elhúztam a fejem a nyakától és megkerestem csillogó zöld tekintetét. Úgy tűnt, nagyon gondolkodik valamin. Az idő közben kialakult nagyobb társaság miatt nem mondta el, csak amikor mentünk vissza a próbateremhez, ketten lemaradtunk a többiektől.
- Mit szólnál hozzá, ha együtt megfürdetnénk Lux-ot, Alice és Zayn elaltatná, mi pedig addig elmennénk zuhanyozni, kettesben?- tornyosult felém. Igazán tetszett az ötlet. Azonnal áldásomat adtam rá. Rohantunk a többiek után, akik már elértek a próbateremig. Még néhány dalt elpróbáltak, majd indulhattunk is haza. Közben beavattam Alice-t, aki nem értette, hogy miért kell az ő segítségük ehhez az egészhez, mire elmagyaráztam, hogy ők este azt csinálnak, amit akarnak, de Lux Hazza-val alszik én pedig a saját szobámban, hogy elkerüljük a kísértést. Végül is megértette és szerencsére segítenek is.
- Sziasztok!- köszöntem mosolyogva nekik. Visszaköszöntek, majd viszatértek az előző elfoglaltságukhoz. Felmentem a szobámba, ledobtam a táskámat, letusoltam, újra felöltöztem és lementem a többiekhez. Odaültem a szőnyegre Lux-hoz és Harry-hez. Beszálltam én is a játékba.
- Azt hiszem, kedvel téged.- hajolt közelebb Harry.- Ez előny, főleg ha a keresztanyukája leszel.- nyomott egy puszit az arcomra. Éreztem, hogy elpirultam.
- Srácok, nagy baj lenne, ha itt hagynám ma estére Lux-ot?- érdeklődött Lou.
- Dehogy, hagyd csak nyugodtan! Jól elleszünk.- mosolygott Zayn.
- Ezer köszönet! De most rohannom kell, sziasztok!- köszönt el, és már el is rohant. Idő közben a fiúk rádöbbentek, hogy nekik ma próbájuk is lesz. Azon diskuráltak, hogy akkor most mit csináljunk.
- Egyszerű, elmegyünk mi is veletek és vigyázunk Lux-ra.- néztem le az ölemben ülő kislányra. Ekkor éppen befutott Alice is. A fiúk lassan készülődni kezdtek, addig mi játszottunk Lux-al.
- Várj egy kicsit, kérdezni akarok valamit Harry-től.- mondtam és felálltam Alice mellől. Göndör barátom szobája felé vettem az irányt, benyitottam és szólásra nyílt a szám, de a látványra azonnal becsuktam. Csípője köré volt tekerve egy törölköző, mellkasán egy-egy vízcsepp gördült végig, le, egészen kockás hasáig. Göndör tincsei csillogtak a víztől. Olyan volt, mint egy angyal. Lassan közelebb lépkedtem hozzá, mutatóujjamat a mellkasához érintettem és lehúztam, egészen a csípőjén lógó törölközőig. Izmos karjait körém fonta.
- Mi történt?- kérdezte.
- Nem tudok hozzászokni a tökéletességedhez.- böktem ki. Mélyen felnevetett. Szorosan az ölelésébe vont. Fejemet a mellkasának támasztottam.
- Nem vagyok tökéletes.- mondta halkan.
- Nekem az vagy.- szálltam vitába. Kicsit eltolt magától és megcsókolt. Végigsimítottam arcán és elzavartam öltözni, én pedig visszamentem a lányokhoz.
- Na, megkérdezted, amit akartál?- nézett rám Alice. Hupsz.
- Bakker, elfelejtettem.- kaptam a kezem a szám elé.
- Sejtettem.- nevetett fel Alice. A srácok hamarosan elkészültek és indulhattunk is. Odaérve rögtön belekezdtek a kemény munkába, mi pedig leültünk. Lux izgett-mozgott, szóval elmentem vele sétálni, Alice pedig maradt a fiúkat nézni. Az épületben sétálgattunk. Alice néhány perc múlva utánam jött és lenyúlta Lux-ot. A folyosó végén láttam egy alakot, jellegzetes göndör fürtökkel. Hangtalanul szaladni kezdtem és a hátára ugrottam. Kicsit meglepődött, de hamar leesett neki, hogy ki is vagyok.
- Te bolond, elejthettelek volna.- nevetett.
- Nem vagyok bolond, és majd felkeltem volna.- szakadt ki belőlem is a nevetés. Lemásztam a hátáról és mellé álltam. Oltalmazóan vont egyik izmos karjával az ölelésébe, majd kaptam egy édes csókot. Többet akartam, ezért újra megcsókoltam. Egyre vadabbul csókoltam, de egy kicsit elhúzta a fejét.
- Hé, Baby, nyugi! Mi van veled?- kérdezte komoly arccal, de a szája szélén ott bujkált a mosoly. A fejemet a nyaka hajlatába dugtam és úgy válaszoltam.
- Annyira akarlak.- nyöszörögtem. Nem válaszolt semmit, ami kicsit aggasztóan hatott, ezért elhúztam a fejem a nyakától és megkerestem csillogó zöld tekintetét. Úgy tűnt, nagyon gondolkodik valamin. Az idő közben kialakult nagyobb társaság miatt nem mondta el, csak amikor mentünk vissza a próbateremhez, ketten lemaradtunk a többiektől.
- Mit szólnál hozzá, ha együtt megfürdetnénk Lux-ot, Alice és Zayn elaltatná, mi pedig addig elmennénk zuhanyozni, kettesben?- tornyosult felém. Igazán tetszett az ötlet. Azonnal áldásomat adtam rá. Rohantunk a többiek után, akik már elértek a próbateremig. Még néhány dalt elpróbáltak, majd indulhattunk is haza. Közben beavattam Alice-t, aki nem értette, hogy miért kell az ő segítségük ehhez az egészhez, mire elmagyaráztam, hogy ők este azt csinálnak, amit akarnak, de Lux Hazza-val alszik én pedig a saját szobámban, hogy elkerüljük a kísértést. Végül is megértette és szerencsére segítenek is.
2013. április 27., szombat
Törlesztett adósság (21. rész)
Kómásan ültem a pulton az üzletben, amikor Kendra befutott, idegesen bevágta maga mögött az ajtót és zsörtölődve lépett elém.
- Ne mondjam, hogy jó reggelt, ugye?- kérdeztem.
- Az a ribanc! El fogja venni tőlem Jas-t! Pedig már úgy volt, hogy jövő hónapban összeköltözünk!- dühöngött.
- Kiről beszélsz?- néztem rá elkerekedett szemekkel. Ő az a lány, akit kevésszer hallani káromkodni.
- Amber Cole!- fintorgott a név kiejtése közben. Aha, az osztálytársam, aki nem mellesleg járt Louis-al mielőtt jelentkezett az X-Factorba, de dobta, mert szerinte nem volt elég helyes ahhoz, hogy vele mutatkozhasson. Persze amint csapattá lettek és hírnevük lett, hívosgatni kezdett, hogy adjam meg az új számát, mert ki akar vele békülni. Beleröhögtem a telefonba, majd közöltem vele, hogy hamarabb rágom le a karomat, majd letettem. Annyira berágott rám, hogy elterjesztette a suliban, hogy Andy "bandájának" a kurvája vagyok Alice-el együtt és hogy akármikor, akárhol vállalom. Sajnos pom-pom lány ezért mindenki elhitte. Természetesen tisztára mostuk magunkat, őt pedig nagyon lecseszte az összes diák. Most pedig úgy tűnik, Jas a célpont. Fohászkodom Istenhez, hogy legyen annyi esze ennek a fiúnak, hogy nem zúg bele abba a lotyóba. Barátnőm dühe hamar csapott át szomorúságba.
- Képzeld, az a marék szerencsétlenség áthívta Jas-t, hogy segítsen neki valamiben. Ő pedig ment.- hajtotta le a fejét. Nem hagytam, hogy elsírja magát, mert akkor megszakad a szívem. Gyorsan magamhoz öleltem.
- Kendra! Ő téged szeret! Ha nem, akkor azt sem érdemli meg, hogy ránézz !- biztattam, mire erőt vett magán és az öklével hadonászva magyarázott arról, mennyire igazam van.
- Úgy is jön majd váltani minket, majd rendesen kifaggatom!- ígértem meg és bátorítóan megszorítottam a kezét. Halvány mosollyal az arcán bólintott, majd munkába álltunk mindketten.
*A műszak végén*
Már teljesen összekészültünk, csak Jas-re vártunk. Kezdtem dühös lenni, mert mindennél jobban otthon akartam már lenni. Végül Jas beesett, Amber társaságában. Nagyon vigyorogtak mindketten. Kendra lesápadt, én pedig hitetlenül néztem rájuk.
- Jó, hogy kötött munkaidőd van, Jas!- förmedtem rá.
- Hűtsd le magad, Tomlinson, csak jól elvoltunk és elrepült az idő.- simított végig Jas karján Amber.
- Leszoptad? Jó! Oké! Megérdemlitek egymást!- tettem le a kulcsot a pultra és Kendra-t magam után húzva kiléptünk az üzletből. Néma csendben battyogtunk a házunk felé, majd Kendra megtorpant.
- Amy, én nem vagyok szomorú! Nem is fáj, hogy valószínűleg megcsalt! Magasról leszarom! Az viszont érdekel, hogy Niall hogyan áll a lányokkal...- vette töprengősre a figurát, én pedig elképedtem. Tetszik neki Niall? Mármint megérteném, Niall nagyon helyes meg aranyos. De annyira odáig volt Jas-ért. Mindegy, ismerem az én ír manómat, ha összejönnének, tuti, hogy megbecsülné ezt a lányt. Szurkolok értük, Jas meg elmehet melegebb égtájakra. Az előszobából kilépve Niall a nappaliban ücsörgött és telefonozott.
- Szia szöszi!- borzoltam össze a haját, mire elmosolyodott.
- Szia Niall!- köszönt Kendra mosolyogva, mire Niall felnézett rá és mintha elpirult volna.
- Nem nagy baj, ha magatokra hagylak titeket?- kérdeztem óvatosan Kendra felé pillantva, aki hálásan nézett, majd otthagytam őket. Felbaktattam az emeletre és a szobámba mentem. Az ágyamban aludt az én tökéletes, göndör barátom. Mellé bújtam, vigyázva nehogy felkeltsem. Kicsit meglepődtem, amikor karjait körém fonva húzott magához.
- Felébresztettelek?- suttogtam neki, mire mosolyogva, tiltakozóan rázta a fejét. Most jöttem csak rá, hogy egyetlen boxer takarja tökéletes testét. A vékony takaró a csípőjéig le volt tolva én pedig hozzá bújtam. Mutatóujjammal kis köröket rajzoltam a hasára.
- Mire gondolsz?- kérdezte, miközben mosolyogva figyelte a tevékenységemet.
- A tartozásodra.- néztem fel rá elpirulva.
- Szóval azt mondod, szeretnéd, ha törleszteném?- mosolyodott el pimaszul. Zavaromban csak bólogatni tudtam. Derekamnál fogva kicsit feljebb húzott és megcsókolt. Nyelveink küzdöttek egymással.
- Harry..- nyögtem ki nagy nehezen.- Kendra lent van, Niall-el!- közöltem.
- Nézzük meg, mit csinálnak!- kacsintott rám, majd az ajtóhoz settenkedtünk. A lépcső tetejéről láttuk, hogy forrósodik a levegő náluk is. Hazz beszaladt a szobájába és felöltözött. Mikor elkészült lesétáltunk a lépcsőről.
- Bocsi, nem akartunk zavarni.- utaltam arra, hogy elhúzódtak egymástól.- Kendra, nem baj, ha mi most lelépünk?- kérdeztem, mire hálásan pillantott rám úgy, hogy csak én láthassam. Utunkra engedtek, mi pedig amennyire gyorsan csak lehetett, mentünk Harry házához. Az ajtón beérve rögtön a falnál találtam magam, Hazza két erős karja között, nyelve pedig újra a számban volt. Karjaimat ösztönösen nyaka köré fontam és úgy csókoltam. Megfogta combjaimat és felfelé kezdett emelni, ösztönözve, hogy kulcsoljam lábaimat dereka köré, amit természetesen megtettem. Felvitt az emeletre és óvatosan lefektetett az ágyára. Hosszas csókcsata után komolyan nézett a szemembe.
- Biztos, hogy akarod?- kérdezte, mire bólintottam. Az előbbi tevékenységünket folytattuk még hosszasan. Megszabadított a felsőmtől, na meg a melltartómtól, cserébe az ő pólója is a sarokban landolt, az én levett ruhadarabjaimmal együtt.
- Ne mondjam, hogy jó reggelt, ugye?- kérdeztem.
- Az a ribanc! El fogja venni tőlem Jas-t! Pedig már úgy volt, hogy jövő hónapban összeköltözünk!- dühöngött.
- Kiről beszélsz?- néztem rá elkerekedett szemekkel. Ő az a lány, akit kevésszer hallani káromkodni.
- Amber Cole!- fintorgott a név kiejtése közben. Aha, az osztálytársam, aki nem mellesleg járt Louis-al mielőtt jelentkezett az X-Factorba, de dobta, mert szerinte nem volt elég helyes ahhoz, hogy vele mutatkozhasson. Persze amint csapattá lettek és hírnevük lett, hívosgatni kezdett, hogy adjam meg az új számát, mert ki akar vele békülni. Beleröhögtem a telefonba, majd közöltem vele, hogy hamarabb rágom le a karomat, majd letettem. Annyira berágott rám, hogy elterjesztette a suliban, hogy Andy "bandájának" a kurvája vagyok Alice-el együtt és hogy akármikor, akárhol vállalom. Sajnos pom-pom lány ezért mindenki elhitte. Természetesen tisztára mostuk magunkat, őt pedig nagyon lecseszte az összes diák. Most pedig úgy tűnik, Jas a célpont. Fohászkodom Istenhez, hogy legyen annyi esze ennek a fiúnak, hogy nem zúg bele abba a lotyóba. Barátnőm dühe hamar csapott át szomorúságba.
- Képzeld, az a marék szerencsétlenség áthívta Jas-t, hogy segítsen neki valamiben. Ő pedig ment.- hajtotta le a fejét. Nem hagytam, hogy elsírja magát, mert akkor megszakad a szívem. Gyorsan magamhoz öleltem.
- Kendra! Ő téged szeret! Ha nem, akkor azt sem érdemli meg, hogy ránézz !- biztattam, mire erőt vett magán és az öklével hadonászva magyarázott arról, mennyire igazam van.
- Úgy is jön majd váltani minket, majd rendesen kifaggatom!- ígértem meg és bátorítóan megszorítottam a kezét. Halvány mosollyal az arcán bólintott, majd munkába álltunk mindketten.
*A műszak végén*
Már teljesen összekészültünk, csak Jas-re vártunk. Kezdtem dühös lenni, mert mindennél jobban otthon akartam már lenni. Végül Jas beesett, Amber társaságában. Nagyon vigyorogtak mindketten. Kendra lesápadt, én pedig hitetlenül néztem rájuk.
- Jó, hogy kötött munkaidőd van, Jas!- förmedtem rá.
- Hűtsd le magad, Tomlinson, csak jól elvoltunk és elrepült az idő.- simított végig Jas karján Amber.
- Leszoptad? Jó! Oké! Megérdemlitek egymást!- tettem le a kulcsot a pultra és Kendra-t magam után húzva kiléptünk az üzletből. Néma csendben battyogtunk a házunk felé, majd Kendra megtorpant.
- Amy, én nem vagyok szomorú! Nem is fáj, hogy valószínűleg megcsalt! Magasról leszarom! Az viszont érdekel, hogy Niall hogyan áll a lányokkal...- vette töprengősre a figurát, én pedig elképedtem. Tetszik neki Niall? Mármint megérteném, Niall nagyon helyes meg aranyos. De annyira odáig volt Jas-ért. Mindegy, ismerem az én ír manómat, ha összejönnének, tuti, hogy megbecsülné ezt a lányt. Szurkolok értük, Jas meg elmehet melegebb égtájakra. Az előszobából kilépve Niall a nappaliban ücsörgött és telefonozott.
- Szia szöszi!- borzoltam össze a haját, mire elmosolyodott.
- Szia Niall!- köszönt Kendra mosolyogva, mire Niall felnézett rá és mintha elpirult volna.
- Nem nagy baj, ha magatokra hagylak titeket?- kérdeztem óvatosan Kendra felé pillantva, aki hálásan nézett, majd otthagytam őket. Felbaktattam az emeletre és a szobámba mentem. Az ágyamban aludt az én tökéletes, göndör barátom. Mellé bújtam, vigyázva nehogy felkeltsem. Kicsit meglepődtem, amikor karjait körém fonva húzott magához.
- Felébresztettelek?- suttogtam neki, mire mosolyogva, tiltakozóan rázta a fejét. Most jöttem csak rá, hogy egyetlen boxer takarja tökéletes testét. A vékony takaró a csípőjéig le volt tolva én pedig hozzá bújtam. Mutatóujjammal kis köröket rajzoltam a hasára.
- Mire gondolsz?- kérdezte, miközben mosolyogva figyelte a tevékenységemet.
- A tartozásodra.- néztem fel rá elpirulva.
- Szóval azt mondod, szeretnéd, ha törleszteném?- mosolyodott el pimaszul. Zavaromban csak bólogatni tudtam. Derekamnál fogva kicsit feljebb húzott és megcsókolt. Nyelveink küzdöttek egymással.
- Harry..- nyögtem ki nagy nehezen.- Kendra lent van, Niall-el!- közöltem.
- Nézzük meg, mit csinálnak!- kacsintott rám, majd az ajtóhoz settenkedtünk. A lépcső tetejéről láttuk, hogy forrósodik a levegő náluk is. Hazz beszaladt a szobájába és felöltözött. Mikor elkészült lesétáltunk a lépcsőről.
- Bocsi, nem akartunk zavarni.- utaltam arra, hogy elhúzódtak egymástól.- Kendra, nem baj, ha mi most lelépünk?- kérdeztem, mire hálásan pillantott rám úgy, hogy csak én láthassam. Utunkra engedtek, mi pedig amennyire gyorsan csak lehetett, mentünk Harry házához. Az ajtón beérve rögtön a falnál találtam magam, Hazza két erős karja között, nyelve pedig újra a számban volt. Karjaimat ösztönösen nyaka köré fontam és úgy csókoltam. Megfogta combjaimat és felfelé kezdett emelni, ösztönözve, hogy kulcsoljam lábaimat dereka köré, amit természetesen megtettem. Felvitt az emeletre és óvatosan lefektetett az ágyára. Hosszas csókcsata után komolyan nézett a szemembe.
- Biztos, hogy akarod?- kérdezte, mire bólintottam. Az előbbi tevékenységünket folytattuk még hosszasan. Megszabadított a felsőmtől, na meg a melltartómtól, cserébe az ő pólója is a sarokban landolt, az én levett ruhadarabjaimmal együtt.
- Olyan gyönyörű vagy!- nézett végig fedetlen felsőtestemen, mire ösztönösen összefontam magam előtt a karjaimat. Elnevette magát az esetlenségemen és óvatosan elemelte őket a mellkasom elől. Nyomott egy puszit a nyakamra, majd lejjebb haladva elért a melleimhez és azokat kezdte kényeztetni. Magam mellett markoltam a lepedőt, másik kezemmel haja felé közeledtem, majd remegő ujjaimat puha tincsei közé dugtam és óvatosan rájuk markoltam. Apró, nedves puszijaival már a hasam alját kényeztette.
- Mehetünk tovább?- nézett fel rám és kereste a tekintetemet. Miután jóváhagytam, kigombolta a farmer rövidnadrágomat, lehúzta a cipzárt és levette, majd a bugyimtól is könnyes búcsút vett. Nyelvét kidugva nyalta végig ajkait.
- Egy angyal vagy!- csúszott ki a száján. Magamhoz húztam és füléhez hajoltam.
- Nem, Harry! Nem vagyok angyal!- mondtam halvány mosollyal az arcomon. Megcsókolt, majd elengedett és felállt. Levette a farmerját és egy szál boxerben ült az ágyra, egészen a támlájáig felmászva.
- Gyere ide!- kért meg. Teljesítettem, ő pedig az ölébe ültetett. Ujját a szám elé tartotta, sejtettem, mit szeretne. Bekaptam és megnyálaztam. Kihúzta az ujját és figyelmeztetés nélkül belém nyomta, mire felsikítottam. Lassan kezdte mozgatni az ujját. A kellemes érzéstől remegni kezdtem, még szerencse, hogy Harry egyik izmos karját a derekam köré fonta és magához húzott, így nem csuklottam össze ebből a majdnem guggoló pozíciómból. Gyorsított a tempón, mire vállára hajtottam a fejem és lábujjaimmal összeszorítottam a lepedőt, ennek köszönhetően azonnal görcsbe rándultak, de nem tudtam velük foglalkozni, csak azzal, hogy visszafojtsam előtörni vágyó nyögéseimet.
- Ne! Nyugodtan nyögj, csak én hallom!- suttogta érzékien a fülembe, ezzel késztetve egy óriási nyögésre. Egyre mélyebbre dugta ujját majd megállt a mozgásban és behajlította, amire nemes egyszerűséggel egy sikollyal reagáltam. Ha lehet, még az eddiginél is jobban remegtem. Kihúzta lassan az ujját és kimászott alólam, majd a lábam közé helyezkedett és csiklómat kezdte dörzsölni hüvelykujjával. Vonaglottam kényeztetésének hatására és nyögésekkel dicsértem finom mozdulatait. Hirtelen ujját nyelve váltotta fel. Majd csiklómról lejjebb tért, ezzel egészen új pontra juttatva. Hátam ívesen megfeszült az új érzés hatására. Egyre gyorsabban mozgott a nyelve, majd két ujja társult, sikítva tűrtem serénykedését.
- Hazz..- nyögtem ki nagy nehezen, minden erőmet összeszedve, mikor éreztem, hogy feszül az alhasam.
- Ne fogd vissza magad!- suttogta tekintetét az enyémbe fúrva. Még néhányszor ki-be mozdította ujjait bennem, majd egy hangos nyögéssel elélveztem. Eltartott egy kis ideig, amíg észhez tértem az előző orgazmusból. Nehézkesen felülve figyeltem, ahogyan telt ajkaihoz emeli az előbb használt két ujját és hümmögve leszopogatja róluk a rájuk került nedvességet. Amint kihúzta ujjait a szájából magamhoz húztam és megcsókoltam. Mikor elváltak ajkaink, mélyen a szemébe néztem
- Valami elképesztő volt, köszönöm, Harry!- nyomtam egy lágy csókot ajkaira. Megkerestem a bugyimat és a felsőmet, visszavettem őket és befeküdtem a barátom mellé az ágyba. Szorosan az ölelésébe vont, majd mindketten beszunyáltunk
2013. április 21., vasárnap
Szent a béke (20. rész)
Még mindig ugyanabban a pozícióban feküdtem, amikor Louis bejött.
- Amy, tudok róla. Nem hiszem el, hogy ezt tette. Rá sem ismerek.- sajnálkozott.
- Már több mint egy hete ezt csinálta. Sejtettem, hogy be fog következni előbb vagy utóbb.- feleltem, mire bátyám szeme elkerekedett.
- Miért nem szóltál, hogy ezt teszi? Megmostam volna rendesen a fejét..-töprengett.
- Nem! Pont ezért nem szóltam. Nem tehetem meg, hogy akárhányszor problémám van azt rád hárítsam!- mondtam. Leült az ágyam szélére.
- Remélem nem fordult meg a fejedben, hogy bárhová is menj innen. Ez a te otthonod is.- magyarázott.
- Nem hagylak itt, bátyuskám!- öleltem meg szorosan. Az utóbbi időben mindketten el voltunk foglalva. Én nagyon sokat dolgoztam, ők is rengeteget próbáltak, vagy ha nem akkor El-el volt, vagy én Harry-vel.
- Örülök neki. Nem akarom, hogy a ti történetetek itt véget érjen.- közölte.
- A mi történetünk ma reggel véget ért! Innen már nem lehet folytatni. Ha egyszer megtette, megteszi újra.- magyarázkodtam.
- Adj neki egy esélyt. Nem rossz srác, tudod, mennyire szeret.- próbált rábeszélni a lelkemre.
- Nem rossz, de abban kételkedem, hogy mennyire szeret.- feleltem keserűen. Mély sóhajt hallatott, majd leinvitált a nappaliba. Ott ücsörögtünk és beszélgettünk. A srácok nagyon aranyosak voltak és Alice is. Próbálták elterelni a gondolataimat. Niall gitározott nekem, Louis röhögtetett, Zayn és Alice csikiztek Liam pedig borzalmas vicceket mondott, hátha azokat kiröhögöm. A tettei ellenére még is hiányoltam Harry-t, de valószínűleg amíg a lakásban tartózkodom, nem jön vissza. Egyszer csak kopogtattak.
- Majd én nyitom!- jelentettem ki, majd feltápászkodtam és az ajtóhoz sétáltam. Legnagyobb meglepetésemre a bögyös kiszolgáló lány állt az ajtóban, enyhe zavarban. Rögtön a nyakára kaptam a pillantásomat. A láncom sehol.
- Figyelj, nem akarlak zavarni. Nagyon sajnálom ami történt. Nem akartam rosszat nektek, csak Harry olyan édes srác.- magyarázkodott.
- Igen, az. És most már a tiéd lehet. Már egy ideje nem jelentek neki semmit.- közöltem hidegen, mégis fájdalommal csengő hangon.
- Tévedsz, nagyon szeret téged! És visszahoztam a láncot, ez téged illet!- mondta halkan, majd a kezembe ejtette a vékony ezüstláncot.- Siess, szerintem még eléred!- ajánlotta.
- Elérem? Hová készül?- hűlt meg vér a testemben.
- Azt hiszem, Londonba akar menni.- emlékezett vissza.
- Köszönöm!- szorosan átöleltem a lányt, aki kicsit meglepődött, de visszaölelt. Bekiáltottam a házba, hogy fontos elintéznivalóm van, majd jövök.
- Elvihetlek?- mosolygott a kocsijában ülve.
- Megtennéd?- csillant fel a szemem.
- Szívesen!- mondta majd kinyitotta az anyósülés felőli ajtót. Behuppantam mellé majd megköszöntem. Gyorsan hajtott, talán kicsit túl gyorsan is. Az említett ház előtt befékezett. A Range Rover még az udvaron állt. Nyert ügy! Kiszálltam és az ablakon néztem vissza rá.
- Nagyon köszönök mindent! Nélküled nem tudnám, hogy most szüksége van rám.- pislogtam, nehogy elsírjam magam.
- Ennyit muszáj volt, én hibáztam. De most menj, mielőtt a herceged elmegy!- lelkesített. Rohantam a kapuhoz, benyomtam a kapu kódját és meg sem álltam az ajtóig, amit két kézzel kezdtem ütni. Lépteket hallottam, majd kinyílt az ajtó. Hercegem nagyon ki volt akadva, már a sírás környékén döcögött. A nyakkendője kikötve lógott a nyakán, öklén néhány apró seb volt, ami arra utal, hogy mérgében beleütött valamibe. Szinte a nyakába ugrottam, betoltam az ajtón és megcsókoltam.Göndör hajába csúsztattam ujjaimat és lazán rámarkoltam puha tincseire.
- Ez mi volt?- kérdezte meglepetten, mégis nagyon boldogan.
- A megbocsájtásom záloga.- mosolyogtam rá, majd újra megcsókoltam. Már egy kicsit sem haragudtam. Valahogy, hirtelen rájöttem, hogy volt közöm a kis kilengéséhez. Térdhajlatomba nyúlt és úgy emelt fel. Bevitt a szobájába és letett az ágyra majd fölém hajolt.
- Annyira sajnálom. Nagyon hülye voltam.- dugta fejét a nyakam hajlatába. Olyan aranyos amikor ilyen kisfiúsan viselkedik. Ilyenkor teljesen sebezhetőnek tűnik. Kezemet bedugtam az inge alá és simogatni kezdtem a hátát.
- Igen, hülye voltál, édes. De cseppet sem érdekel már. Tudod, rengeteget köszönhetsz annak a lánynak. Ha ő nem állít be a láncommal és közli velem, hogy te engem szeretsz akkor nem jövök rá, hogy el akarsz húzni.- okítottam.
- Egy kibaszott angyal vagy! Érted?- suttogta. Megemeltem az állát, hogy rám nézzen. Kék szemeimmel mélyen az ő gyönyörű zöld íriszeibe néztem.
- Nem, Harry. Nem vagyok angyal. Nagyon messze vagyok attól, hogy angyal legyek.- keserédes mosoly húzódott az arcomra.
- Az én agyalom vagy, baby!- fogta kezei közé az arcom és nyomott egy csókot ajkaimra. Belemosolyogtam a csókba. Én voltam a legboldogabb, hogy ez ilyen gyorsan megoldódott. Egy ideig még élvezhettük egymás társaságát, majd géppuskalövés- szerű kopogtatásra lettünk figyelmesek. Kézen fogva mentünk kideríteni, ki szándékozik ránk törni az ajtót. Legnagyobb meglepetésünkre a kis "családunk" fogadott az ajtóban. Drága bátyám kapásból megszólalt.
- Én kinyírlak, Styles..- közölte majd lenézett az összekulcsolt ujjainkra és folytatta.-... ha még egyszer ilyen hülyeséget csinálsz!- lökte játékosan vállba legjobb barátját. Miután mindenkiben tisztázódott a helyzet, bementünk és a nappaliban ülve beszélgettünk.
- Mit szólnátok, ha medencéznénk?- vetette fel hirtelen Harry. Összenéztünk majd mindenki bólogatni kezdett. Mivel itt nem volt egyikünknek sem cucca és az otthoni medence nagyobb is, hazahúztuk a csíkot. Harry a szobámban ült, már egy szál fürdőgatyában s nézte, ahogyan kutatok a fiókjaimba, majd elmosolyodtam, amikor a kezembe akadt a fürdőruhám. Kivettem és feltápászkodtam az eddigi guggoló pozíciómból.
- Hová mész?- kérdezte Hazz, amikor az ajtó felé vettem az irányt.
- Átöltözni a fürdőbe.- közöltem az egyértelműt.
- Miért nem itt öltözöl át?- értetlenkedett imádni valóan.- Úgysem láttalak még ruha nélkül...- tette hozzá egy perverz vigyor kíséretében, miközben kezeit a derekamra csúsztatva közelebb húzott magához. Elmosolyodtam, majd lehajoltam hozzá és homlokon pusziltam.
- És nem is fogsz egy ideig, legalábbis ma nem!- néztem bűnbánóan a szemébe és egy apró csókkal próbáltam kárpótolni, majd kislisszoltam a fürdőbe és átöltöztem. Mikor elkészültem visszamentem hozzá, a szobámba. Ajkába harapott, miközben végigfuttatta tekintetét a hiányos öltözékű testemen. Lágyan megfogta a csuklómat és ösztönzőleg húzott maga felé, hogy üljek az ölébe.
- Valami elképesztően tetszik rajtad ez a bikini.- suttogta a nyakamba.
- Igen, azt érzem!- nevettem fel, mire kicsit elpirult. Ez is nagy csoda, ilyen téren még sohasem volt szégyenlős. A többiek kiabálását hallottuk lentről, ezért egyik izmos karját a térdhajlatomba csúsztatta, másikat a hátamhoz és felállt velem. Ösztönösen a nyaka köré fontam a karomat. Nem mintha attól tartottam volna, hogy elejt, vagy valami, csak így kényelmesebb volt. A medence széléig meg sem állt, ott pedig lehámozta karjaimat a nyakáról és beledobott a vízbe, szerencsére még el tudtam kapni, így magammal rántottam. Mikor feljöttünk a víz alól, nevetve néztem rá és húzódtam közelebb hozzá.
- Ez besült, édes!- suttogtam, hogy csak ő hallja. Sértődött fejet vágott, mire lehúztam a víz alá és megcsókoltam. Valahogy így :
- Annyira sajnálom. Nagyon hülye voltam.- dugta fejét a nyakam hajlatába. Olyan aranyos amikor ilyen kisfiúsan viselkedik. Ilyenkor teljesen sebezhetőnek tűnik. Kezemet bedugtam az inge alá és simogatni kezdtem a hátát.
- Igen, hülye voltál, édes. De cseppet sem érdekel már. Tudod, rengeteget köszönhetsz annak a lánynak. Ha ő nem állít be a láncommal és közli velem, hogy te engem szeretsz akkor nem jövök rá, hogy el akarsz húzni.- okítottam.
- Egy kibaszott angyal vagy! Érted?- suttogta. Megemeltem az állát, hogy rám nézzen. Kék szemeimmel mélyen az ő gyönyörű zöld íriszeibe néztem.
- Nem, Harry. Nem vagyok angyal. Nagyon messze vagyok attól, hogy angyal legyek.- keserédes mosoly húzódott az arcomra.
- Az én agyalom vagy, baby!- fogta kezei közé az arcom és nyomott egy csókot ajkaimra. Belemosolyogtam a csókba. Én voltam a legboldogabb, hogy ez ilyen gyorsan megoldódott. Egy ideig még élvezhettük egymás társaságát, majd géppuskalövés- szerű kopogtatásra lettünk figyelmesek. Kézen fogva mentünk kideríteni, ki szándékozik ránk törni az ajtót. Legnagyobb meglepetésünkre a kis "családunk" fogadott az ajtóban. Drága bátyám kapásból megszólalt.
- Én kinyírlak, Styles..- közölte majd lenézett az összekulcsolt ujjainkra és folytatta.-... ha még egyszer ilyen hülyeséget csinálsz!- lökte játékosan vállba legjobb barátját. Miután mindenkiben tisztázódott a helyzet, bementünk és a nappaliban ülve beszélgettünk.
- Mit szólnátok, ha medencéznénk?- vetette fel hirtelen Harry. Összenéztünk majd mindenki bólogatni kezdett. Mivel itt nem volt egyikünknek sem cucca és az otthoni medence nagyobb is, hazahúztuk a csíkot. Harry a szobámban ült, már egy szál fürdőgatyában s nézte, ahogyan kutatok a fiókjaimba, majd elmosolyodtam, amikor a kezembe akadt a fürdőruhám. Kivettem és feltápászkodtam az eddigi guggoló pozíciómból.
- Hová mész?- kérdezte Hazz, amikor az ajtó felé vettem az irányt.
- Átöltözni a fürdőbe.- közöltem az egyértelműt.
- Miért nem itt öltözöl át?- értetlenkedett imádni valóan.- Úgysem láttalak még ruha nélkül...- tette hozzá egy perverz vigyor kíséretében, miközben kezeit a derekamra csúsztatva közelebb húzott magához. Elmosolyodtam, majd lehajoltam hozzá és homlokon pusziltam.
- És nem is fogsz egy ideig, legalábbis ma nem!- néztem bűnbánóan a szemébe és egy apró csókkal próbáltam kárpótolni, majd kislisszoltam a fürdőbe és átöltöztem. Mikor elkészültem visszamentem hozzá, a szobámba. Ajkába harapott, miközben végigfuttatta tekintetét a hiányos öltözékű testemen. Lágyan megfogta a csuklómat és ösztönzőleg húzott maga felé, hogy üljek az ölébe.
- Valami elképesztően tetszik rajtad ez a bikini.- suttogta a nyakamba.
- Igen, azt érzem!- nevettem fel, mire kicsit elpirult. Ez is nagy csoda, ilyen téren még sohasem volt szégyenlős. A többiek kiabálását hallottuk lentről, ezért egyik izmos karját a térdhajlatomba csúsztatta, másikat a hátamhoz és felállt velem. Ösztönösen a nyaka köré fontam a karomat. Nem mintha attól tartottam volna, hogy elejt, vagy valami, csak így kényelmesebb volt. A medence széléig meg sem állt, ott pedig lehámozta karjaimat a nyakáról és beledobott a vízbe, szerencsére még el tudtam kapni, így magammal rántottam. Mikor feljöttünk a víz alól, nevetve néztem rá és húzódtam közelebb hozzá.
- Ez besült, édes!- suttogtam, hogy csak ő hallja. Sértődött fejet vágott, mire lehúztam a víz alá és megcsókoltam. Valahogy így :
Sohasem gondoltam, hogy a vízalatti csók ilyen jó dolog. Mikor a csók, és a víz alatti lét miatt elfogyott az összes levegőnk ezért feljöttünk a víz felszínére, de kihasználtuk azt a csodás lehetőséget, hogy az ember képes az orrán lélegezni, így nem szakadt meg a köztünk lévő mézédes kötelék. A többiek persze hú-ztak egy sort, mire én kicsit elpirulva mosolyogtam.
2013. április 4., csütörtök
Nehéz időszak (19. rész)
Emlékeztek Harry ígéretére, miszerint vár rám? Úgy tűnik egyre nehezebb betartania. Nem az, hogy akaratoskodik vagy ilyesmi. Egyszerűen csak minden csinos lánnyal leáll flörtölni, méghozzá a szemem láttára és mivel nem vagyok mellette minden egyes pillanatban, valószínűleg a hátam mögött is. Valamelyik nap például vagy 20 percet várhattam rá a mekiben amíg leállt beszélgetni a pultos lánnyal. Amikor pedig a 15. percben megszólaltam, hogy mennünk kéne, még én lettem beoltva, hogy várjak már egy kicsit. Aztán valami olyasmit mondott a csajnak, hogy milyen türelmetlen vagyok. Na kösz. Ezekhez mérten mit kapok én? Beszól mindenért, oltogat folyamatosan és én rá sem nézhetek senkire. Az egyetlen hallgatóságom Alice, mivel Louis-nak inkább nem mondtam el. Az viszont neki is feltűnt, hogy nem vagyunk annyira sülve főve együtt és elég sűrűn alszom a saját szobámban. De mindegy, kitartok mellette mert szeretem. Ma is voltunk vásárolni ketten és én vezettem.
- Ugorjunk be a Starbucks-ba egy kávéra!- ajánlotta fel. Bólintottam egyet és arra vettem az irányt. Az épület előtt leparkoltam majd kiszálltunk mindketten. Bent leültünk és vártunk egy kicsit, majd jött a kiszolgáló. Csinos lány volt, úgyhogy gondoltam, egyhamar nem szabadulunk, de amikor már egy órája dumáltak úgy, hogy rólam tudomást sem vettek, beszóltam.
- Harry, mehetünk?- kérdeztem élesen. Hűvösen rám pillantott, majd legnagyobb meglepetésemre a bögyös kiszolgáló lányka válaszolt.
- Beszélgetünk, nem zavar?- vetett rám egy lenéző pillantást.
- Bocs, nem zavarok, beszélgessetek csak. Sziasztok!- ezzel felálltam és elindultam, de Harry utánam kapott.
- Mit csinálsz, Amy?- felvont szemöldökkel kérdezte.
- Lelépek, amint látod. Majd jössz, ahogy akarsz. Szia!- fogtam magam, kihúztam kezem a szorításából és kisétáltam. Hazáig szorosan markoltam a kormányt, még az ujjaim is elfehéredtek. Otthon leparkoltam és a nem kevés cuccal besétáltam a házba.
- Adj egyet!- vett ki a kezemből egy szatyrot Alice. Hálásan pillantottam rá.
- Amy, ti nem ketten mentetek el Harry-vel?- érdeklődött Zayn miközben segítettek kipakolni.
- De!- fortyogtam.
- Nos, Amy?- nézett rám Alice. Ő már tudta, hogy valami nagyon nincs rendben.
- Egy órán keresztül kaptam főpáholyos kilátást arra, hogyan flörtöl egy kiszolgáló lánnyal. Meguntam és otthagytam a fenébe.- feleltem félvállról, mert már nagyon dühített Harry viselkedése.
- Mi baja van ennek?- húzgálta a szemöldökét Zayn.
- Az, hogy nem teszem szét a lábam neki. Biztos ki van éhezve.- mondtam őszintén, mire elkerekedett szemekkel néztek. Elkezdtük a helyére pakolászni a vásárolt élelmiszereket és hasonló dolgokat.
- Amy, szerintem addig tedd meg ezt a lépést amíg el nem késel.- ajánlotta Alice.
- Alice, te vagy az, aki a legjobban tudja, mennyire szeretem Őt. De ha csak szexistennőként kellek neki, akkor ejtem a témát. Lehet, hogy most frigidnek tűnök, de egyszerűen nem érzem még idejét annak, hogy ilyen szinten átadjam magam neki.- magyarázkodtam, amikor Zayn hallótávolságon kívül volt.
- Ezt mondjuk megértem. Ilyen nekem is volt. Az igazat megvallva Zayn tényleg türelmes volt. Nem csapta a szelet másnak.- mesélte.
- Amy, gyere csak!- szólt Zayn, mire odamentünk mindketten.- Szóval, normális esetben nem tennék ilyet, de te különleges vagy, mert az egyik legjobb barátomnak a húga vagy. Azt mondom, ugorjunk kocsiba, menjünk el és nézzük meg, mit csinál Harold.- tervelte ki.
- Más esetben én is nemet mondanék, de ezt most támogatom.- szállt be Alice.
- Hát rendben.- bólintottam rá. A garázsban bepattantunk az egyik verdába. Hátul ültem középen, így kiláttam a szélvédőn. Leparkoltunk az utca sarkán és vártunk. Nemsokkal később a Starbucks-ból jött ki két alak.
- Ők lesznek azok. Nézd meg, beszállnak a kocsiba és elindulnak. Zayn menj utánuk úgy, hogy ne legyen túl feltűnő!- kérte Alice. Követtük őket, egészen, Harry házáig, kicsit távolabb leparkolt Zayn. Néztük, ahogy kiszállnak. Beszélgettek még egy kicsit, majd a csaj egyszer csak megcsókolta Harry-t, ő pedig nem ellenkezett. Végignéztem a lányon. Platformos cipő, miniszoknya, topp és göndör hidrogén-szőke haj. Majd magamat is lecsekkoltam. Hosszú szárú tornacipő, koptatott farmer, rögbimez- szerű pulcsi és vasalt, szőkés barna haj. A lány még mindig csókolgatta, Harry pedig némán tűrte. Nem láttam, hogy visszacsókol-e, de, hogy el nem tolta, az biztos.
- Megvártok? Két perc az egész.- reménykedve kérdeztem.
- Persze, veled menjek?- aggódó pillantást vetett rám legjobb barátnőm.
- Nem akarok botrányt, szóval gyere.- kértem meg. Kiszálltunk és még látótávolságon kívül voltunk, kivettem a nyakamból a kedvenc nyakláncomat. Azért a kedvencem, mert Tőle kaptam. A markomban tartottam a kis ékszert. Odasétáltunk hozzájuk. Sóhajtottam egy nagyot.
- Látod, mondtam, hogy jobb, hogy leléptem.- szólítottam meg Harry-t. Ijedten pillantott rám, majd hirtelen átment szomorúba.
- Figyelj, nem lesz semmi baj, nem az aminek látszik, mi csak...- kezdett védekezni a lány.
- Ne! Nem szeretném tudni, hogy ti csak... Ez viszont a tiéd lehet, nekem nincs rá szükségem!- mondtam, majd a kezébe adtam a láncomat. Alice még vetett egy utolsó hitetlen-szomorú pillantást Harry felé, majd megfordultunk és visszasétáltunk a kocsihoz.
- Jól vagy?- kérdezte Zayn, amikor látta, hogy lesápadok.
- Odaadtam a lánynak a láncomat.- feleltem. Zayn kikerekedett szemekkel nézett rám, majd barátnőjéhez fordult.
- Azt a láncot?- kérdezte. Némán bólintott egyet, majd beszállt.
- Induljunk.- kérte meg barátját. Néhány perc múlva otthon voltunk. A szobámba érve összerogytam. Felkúsztam nagy nehezen az ágyra. Magzati pózban maradtam egy párnát magamhoz szorítva. Nem akarom elhinni, hogy tényleg megtette ezt velem. Ha lefeküdtem volna vele, talán most a láncom nem más nyakában lógna. De még mindig úgy érzem, hogy jól cselekedtem. Kivághattam volna a hisztit a nyílt utcán, vagy felképelhettem volna a lányt. Mégsem tettem. Jobban érzem magam, hogy éretten tudtam kezelni az egészet.
- Ugorjunk be a Starbucks-ba egy kávéra!- ajánlotta fel. Bólintottam egyet és arra vettem az irányt. Az épület előtt leparkoltam majd kiszálltunk mindketten. Bent leültünk és vártunk egy kicsit, majd jött a kiszolgáló. Csinos lány volt, úgyhogy gondoltam, egyhamar nem szabadulunk, de amikor már egy órája dumáltak úgy, hogy rólam tudomást sem vettek, beszóltam.
- Harry, mehetünk?- kérdeztem élesen. Hűvösen rám pillantott, majd legnagyobb meglepetésemre a bögyös kiszolgáló lányka válaszolt.
- Beszélgetünk, nem zavar?- vetett rám egy lenéző pillantást.
- Bocs, nem zavarok, beszélgessetek csak. Sziasztok!- ezzel felálltam és elindultam, de Harry utánam kapott.
- Mit csinálsz, Amy?- felvont szemöldökkel kérdezte.
- Lelépek, amint látod. Majd jössz, ahogy akarsz. Szia!- fogtam magam, kihúztam kezem a szorításából és kisétáltam. Hazáig szorosan markoltam a kormányt, még az ujjaim is elfehéredtek. Otthon leparkoltam és a nem kevés cuccal besétáltam a házba.
- Adj egyet!- vett ki a kezemből egy szatyrot Alice. Hálásan pillantottam rá.
- Amy, ti nem ketten mentetek el Harry-vel?- érdeklődött Zayn miközben segítettek kipakolni.
- De!- fortyogtam.
- Nos, Amy?- nézett rám Alice. Ő már tudta, hogy valami nagyon nincs rendben.
- Egy órán keresztül kaptam főpáholyos kilátást arra, hogyan flörtöl egy kiszolgáló lánnyal. Meguntam és otthagytam a fenébe.- feleltem félvállról, mert már nagyon dühített Harry viselkedése.
- Mi baja van ennek?- húzgálta a szemöldökét Zayn.
- Az, hogy nem teszem szét a lábam neki. Biztos ki van éhezve.- mondtam őszintén, mire elkerekedett szemekkel néztek. Elkezdtük a helyére pakolászni a vásárolt élelmiszereket és hasonló dolgokat.
- Amy, szerintem addig tedd meg ezt a lépést amíg el nem késel.- ajánlotta Alice.
- Alice, te vagy az, aki a legjobban tudja, mennyire szeretem Őt. De ha csak szexistennőként kellek neki, akkor ejtem a témát. Lehet, hogy most frigidnek tűnök, de egyszerűen nem érzem még idejét annak, hogy ilyen szinten átadjam magam neki.- magyarázkodtam, amikor Zayn hallótávolságon kívül volt.
- Ezt mondjuk megértem. Ilyen nekem is volt. Az igazat megvallva Zayn tényleg türelmes volt. Nem csapta a szelet másnak.- mesélte.
- Amy, gyere csak!- szólt Zayn, mire odamentünk mindketten.- Szóval, normális esetben nem tennék ilyet, de te különleges vagy, mert az egyik legjobb barátomnak a húga vagy. Azt mondom, ugorjunk kocsiba, menjünk el és nézzük meg, mit csinál Harold.- tervelte ki.
- Más esetben én is nemet mondanék, de ezt most támogatom.- szállt be Alice.
- Hát rendben.- bólintottam rá. A garázsban bepattantunk az egyik verdába. Hátul ültem középen, így kiláttam a szélvédőn. Leparkoltunk az utca sarkán és vártunk. Nemsokkal később a Starbucks-ból jött ki két alak.
- Ők lesznek azok. Nézd meg, beszállnak a kocsiba és elindulnak. Zayn menj utánuk úgy, hogy ne legyen túl feltűnő!- kérte Alice. Követtük őket, egészen, Harry házáig, kicsit távolabb leparkolt Zayn. Néztük, ahogy kiszállnak. Beszélgettek még egy kicsit, majd a csaj egyszer csak megcsókolta Harry-t, ő pedig nem ellenkezett. Végignéztem a lányon. Platformos cipő, miniszoknya, topp és göndör hidrogén-szőke haj. Majd magamat is lecsekkoltam. Hosszú szárú tornacipő, koptatott farmer, rögbimez- szerű pulcsi és vasalt, szőkés barna haj. A lány még mindig csókolgatta, Harry pedig némán tűrte. Nem láttam, hogy visszacsókol-e, de, hogy el nem tolta, az biztos.
- Megvártok? Két perc az egész.- reménykedve kérdeztem.
- Persze, veled menjek?- aggódó pillantást vetett rám legjobb barátnőm.
- Nem akarok botrányt, szóval gyere.- kértem meg. Kiszálltunk és még látótávolságon kívül voltunk, kivettem a nyakamból a kedvenc nyakláncomat. Azért a kedvencem, mert Tőle kaptam. A markomban tartottam a kis ékszert. Odasétáltunk hozzájuk. Sóhajtottam egy nagyot.
- Látod, mondtam, hogy jobb, hogy leléptem.- szólítottam meg Harry-t. Ijedten pillantott rám, majd hirtelen átment szomorúba.
- Figyelj, nem lesz semmi baj, nem az aminek látszik, mi csak...- kezdett védekezni a lány.
- Ne! Nem szeretném tudni, hogy ti csak... Ez viszont a tiéd lehet, nekem nincs rá szükségem!- mondtam, majd a kezébe adtam a láncomat. Alice még vetett egy utolsó hitetlen-szomorú pillantást Harry felé, majd megfordultunk és visszasétáltunk a kocsihoz.
- Jól vagy?- kérdezte Zayn, amikor látta, hogy lesápadok.
- Odaadtam a lánynak a láncomat.- feleltem. Zayn kikerekedett szemekkel nézett rám, majd barátnőjéhez fordult.
- Azt a láncot?- kérdezte. Némán bólintott egyet, majd beszállt.
- Induljunk.- kérte meg barátját. Néhány perc múlva otthon voltunk. A szobámba érve összerogytam. Felkúsztam nagy nehezen az ágyra. Magzati pózban maradtam egy párnát magamhoz szorítva. Nem akarom elhinni, hogy tényleg megtette ezt velem. Ha lefeküdtem volna vele, talán most a láncom nem más nyakában lógna. De még mindig úgy érzem, hogy jól cselekedtem. Kivághattam volna a hisztit a nyílt utcán, vagy felképelhettem volna a lányt. Mégsem tettem. Jobban érzem magam, hogy éretten tudtam kezelni az egészet.
2013. április 3., szerda
Ígéret (18. rész)
- Amy, telefon!!- kiabált a raktár felé Jas.
- A herceged keres, drágám!- kiáltott Kendra Jas-t ölelgetve. Annyira édesek, hogy mosolygok akárhányszor elkapok egy ilyen pillanatot. Ebben a műszakban hárman vagyunk és eddig még csak röhögtünk. Például Jas betett valami borzalmas zenét, amire mi ketten a lányok nekiálltunk táncolni. Szegény srác a fejét fogva röhögött, mondjuk mi is lesírtunk egy adag szemfestéket. Akkor is röhögtünk amikor Jas ráült a deszkámra és lökte magát a sorok közt. Természetesen ezeket az értelmes tevékenységeket olyankor folytattuk amikor nem volt bent vevő. Elvettem a telót Kendra kezéből és felvettem.
- Szia baby!- hallottam meg rekedtes, mély hangját az én drágámnak.
- Szia.- mosolyogva szóltam vissza. Jas oldalba bökte Kendra-t és mutatta neki a "nemzetközi jelzéssel", hogy Harry és én majd.. csinálunk valamit. Ezt lereagáltam a jól ismert középső ujjas köszöntéssel és egy nyelvnyújtással.
- Mikor végzel cica?- érdeklődött Hazz.
- Még egy fél óra.- mosolyodtam el, arra gondolva, hogy harminc perc múlva vele lehetek.
- Kenda és Jas van ma veled?- kérdezte kis hallgatás után. Valószínűleg hallotta a hangjukat.
- Igen, ők. Rengeteget röhögtem rajtuk, velük, stb.- meséltem.
- Mondtam volna, hogy könyörögd ki, hogy hagy jöhess el hamarabb, de őket kettőjüket nem célszerű egyedül hagyni.- ajándékozott meg a világ legédesebb nevetésével.
- Ebben igazad van.- értettem egyet bólogatva.
- Hogy ne érezd magad egyedül a gerlepárral, megyek én is és majd meló után sétálunk egy nagyot. Mit szólsz?- reményteli hangon kérdezte.
- Ez a legjobb ötleted amit valaha hallottam. Alig várom, hogy ideérj, édes.- közöltem.
- Sietek, szóval leteszlek. Szia kicsim.-köszönt el, majd letette. Odamentem a "gerlepárhoz" és közöltem velük, hogy Harry szerint sem lehet bennük megbízni annyira, hogy itt hagyjam őket.
- Hát ez felháborító.- tette a sértődöttet Kendra, de persze alig bírta ki, hogy ne röhögje el magát.
- Baby, most mit kamuzzunk? Igazuk van, nem lehetne minket itt hagyni.- motyogta Jas Kendra fülébe miközben átkarolta a derekát. Már kezdett fájni a szívem Harry után, amikor az ajtón lévő kis csengő megcsörrent és ahogy odakaptam a fejem megláttam a göndör fürtöket, na meg a tulajdonosukat. Odarohantam, felugrottam és átkulcsoltam a lábamat a derekán. Természetesen jó kondiban van, simán elbír és fel is van készülve az ilyen hirtelen kitöréseimre. Alsó ajkát kezdtem harapdálni, mert nem engedte, hogy rendesen megcsókoljam. Mély nevetése hangzott fel a helyiségben, majd megcsókolt. Elvitt a pultig és felültetett rá. Szórakoztunk még egy kicsit négyesben, majd amikor már nem volt senki feltakarítottunk és bezártunk. Elkísértük Jas-t és Kendra-t mivel mi úgyis csak sétálgattunk tök céltalanul. Még a kapujukban dumáltunk kicsit, utána mentünk kettesben tovább. Két óra kóválygás után Harry lakásában kötöttünk ki.
- Itt alszunk ?- kérdeztem.
- Ha szeretnéd akkor mondjuk itt is aludhatunk.- kacsintott.
- Szerintem mondjuk inkább fent a szobádban. Nem akarok itt a kanapén aludni.- mosolyogtam. Felmentünk a szobájába és elnyúltunk az ágyon.
- Szerintem én elmegyek zuhanyozni.- mondtam tök unottan.
- Segíthetek?- villantott egy perverz vigyort, amit szintén imádok.
- Maradj az ajtón kívül, Styles!- nyomtam egy csókot az ajkaira majd az orra előtt becsuktam az ajtót. Megszabadultam a ruháimtól majd beálltam a meleg víz alá. Percekig folyattam magamra, majd felröhögtem, amikor 4 tusfürdőt találtam, természetesen mind férfi. Na nem baj, a csokis axe-t választottam. Annak jó az illata. A tusfürdőt szétkentem a testemen, majd lemostam róla. Megragadtam az egyik törölközőt és szárazra töröltem magam. Visszavettem a topomat és a bugyimat. Ez így hálóruhának megfelel. Megtöröltem kicsit a hajamat, éppen annyira hogy ne csöpögjön belőle a víz. Kilépkedtem a fürdőből és egyenesen az ágyhoz vettem az irányt, ahol a legeslegtökéletesebb srác szórakozott a mobiljával. Szívatni kezdett. Nem foglalkozott velem, csak tovább játszott. Mikor már kicsit haragudtam, fogtam magam és lovaglóülésbe helyezkedtem. Elkezdtem mozgolódni, ami hamar dörgölőzéssé változott. Néhány sóhaj és mély nyögés kísérte a tevékenységemet.
- Milyen meleg van..- töprengtem dühösen. Elkezdtem legyezni magam a felsőm szélével. Még mindig semmi. Felkeltem róla és visszamentem a fürdőbe. Levettem a topot és visszavettem a melltartómat helyette. Lassan sétáltam vissza az ágyhoz és lefeküdtem Hazz mellé. Gondoltam ha így játszik, akkor beszállok én is. Hátat fordítottam neki és megpróbáltam elaludni. Letette a telefont, majd megpróbált simogatni, de lelöktem a kezét a derekamról.
- Na, baby! Ne légy már ilyen.- könyörgően szólt hozzám.
- Milyen?- kérdeztem vissza megjátszva a hülyét.
- Hát ilyen rideg, visszautasító.- fejezte ki magát nagyon költőien
- Akkor mit szeretnél? Milyen legyek, hogy figyelj rám?- felvontam a fél szemöldökömet, ezúttal szemben vele.
- Ne már, csak szórakoztam.- húzta a száját.
- Én is éppen azt csinálom, te bolond!- röhögtem ki, majd újra lovaglóülésbe helyezkedtem. Hitetlenül felnevetett, majd megcsókolt.
- Milyen kellemes, férfias illatod van.- mosolyodott el.
- Csokis axe.- vontam meg a vállamat. Végignézett rajtam, majd elvigyorodott.
- Tudod, tetszik a top ami rajtad volt, de ez a melltartó jobban bejön.- nyalta meg az ajkát.
- Igen?- kacérkodtam.
- De valahol jobban tetszene. Mégpedig a földön, a többi ruhánk között.- sötéten szikrázott szeme a vágytól. Elhúztam a számat.
- Harry, hidd el, szeretném. De neme ma este.- feleltem fájdalmasan.
- Tudom és várok!- mondta majd nyomott egy puszit az ajkaimra. Szórakoztunk még így egy kicsit, majd mindketten ásítozni kezdtünk és inkább eltettük magunkat holnapra.
- A herceged keres, drágám!- kiáltott Kendra Jas-t ölelgetve. Annyira édesek, hogy mosolygok akárhányszor elkapok egy ilyen pillanatot. Ebben a műszakban hárman vagyunk és eddig még csak röhögtünk. Például Jas betett valami borzalmas zenét, amire mi ketten a lányok nekiálltunk táncolni. Szegény srác a fejét fogva röhögött, mondjuk mi is lesírtunk egy adag szemfestéket. Akkor is röhögtünk amikor Jas ráült a deszkámra és lökte magát a sorok közt. Természetesen ezeket az értelmes tevékenységeket olyankor folytattuk amikor nem volt bent vevő. Elvettem a telót Kendra kezéből és felvettem.
- Szia baby!- hallottam meg rekedtes, mély hangját az én drágámnak.
- Szia.- mosolyogva szóltam vissza. Jas oldalba bökte Kendra-t és mutatta neki a "nemzetközi jelzéssel", hogy Harry és én majd.. csinálunk valamit. Ezt lereagáltam a jól ismert középső ujjas köszöntéssel és egy nyelvnyújtással.
- Mikor végzel cica?- érdeklődött Hazz.
- Még egy fél óra.- mosolyodtam el, arra gondolva, hogy harminc perc múlva vele lehetek.
- Kenda és Jas van ma veled?- kérdezte kis hallgatás után. Valószínűleg hallotta a hangjukat.
- Igen, ők. Rengeteget röhögtem rajtuk, velük, stb.- meséltem.
- Mondtam volna, hogy könyörögd ki, hogy hagy jöhess el hamarabb, de őket kettőjüket nem célszerű egyedül hagyni.- ajándékozott meg a világ legédesebb nevetésével.
- Ebben igazad van.- értettem egyet bólogatva.
- Hogy ne érezd magad egyedül a gerlepárral, megyek én is és majd meló után sétálunk egy nagyot. Mit szólsz?- reményteli hangon kérdezte.
- Ez a legjobb ötleted amit valaha hallottam. Alig várom, hogy ideérj, édes.- közöltem.
- Sietek, szóval leteszlek. Szia kicsim.-köszönt el, majd letette. Odamentem a "gerlepárhoz" és közöltem velük, hogy Harry szerint sem lehet bennük megbízni annyira, hogy itt hagyjam őket.
- Hát ez felháborító.- tette a sértődöttet Kendra, de persze alig bírta ki, hogy ne röhögje el magát.
- Baby, most mit kamuzzunk? Igazuk van, nem lehetne minket itt hagyni.- motyogta Jas Kendra fülébe miközben átkarolta a derekát. Már kezdett fájni a szívem Harry után, amikor az ajtón lévő kis csengő megcsörrent és ahogy odakaptam a fejem megláttam a göndör fürtöket, na meg a tulajdonosukat. Odarohantam, felugrottam és átkulcsoltam a lábamat a derekán. Természetesen jó kondiban van, simán elbír és fel is van készülve az ilyen hirtelen kitöréseimre. Alsó ajkát kezdtem harapdálni, mert nem engedte, hogy rendesen megcsókoljam. Mély nevetése hangzott fel a helyiségben, majd megcsókolt. Elvitt a pultig és felültetett rá. Szórakoztunk még egy kicsit négyesben, majd amikor már nem volt senki feltakarítottunk és bezártunk. Elkísértük Jas-t és Kendra-t mivel mi úgyis csak sétálgattunk tök céltalanul. Még a kapujukban dumáltunk kicsit, utána mentünk kettesben tovább. Két óra kóválygás után Harry lakásában kötöttünk ki.
- Itt alszunk ?- kérdeztem.
- Ha szeretnéd akkor mondjuk itt is aludhatunk.- kacsintott.
- Szerintem mondjuk inkább fent a szobádban. Nem akarok itt a kanapén aludni.- mosolyogtam. Felmentünk a szobájába és elnyúltunk az ágyon.
- Szerintem én elmegyek zuhanyozni.- mondtam tök unottan.
- Segíthetek?- villantott egy perverz vigyort, amit szintén imádok.
- Maradj az ajtón kívül, Styles!- nyomtam egy csókot az ajkaira majd az orra előtt becsuktam az ajtót. Megszabadultam a ruháimtól majd beálltam a meleg víz alá. Percekig folyattam magamra, majd felröhögtem, amikor 4 tusfürdőt találtam, természetesen mind férfi. Na nem baj, a csokis axe-t választottam. Annak jó az illata. A tusfürdőt szétkentem a testemen, majd lemostam róla. Megragadtam az egyik törölközőt és szárazra töröltem magam. Visszavettem a topomat és a bugyimat. Ez így hálóruhának megfelel. Megtöröltem kicsit a hajamat, éppen annyira hogy ne csöpögjön belőle a víz. Kilépkedtem a fürdőből és egyenesen az ágyhoz vettem az irányt, ahol a legeslegtökéletesebb srác szórakozott a mobiljával. Szívatni kezdett. Nem foglalkozott velem, csak tovább játszott. Mikor már kicsit haragudtam, fogtam magam és lovaglóülésbe helyezkedtem. Elkezdtem mozgolódni, ami hamar dörgölőzéssé változott. Néhány sóhaj és mély nyögés kísérte a tevékenységemet.
- Milyen meleg van..- töprengtem dühösen. Elkezdtem legyezni magam a felsőm szélével. Még mindig semmi. Felkeltem róla és visszamentem a fürdőbe. Levettem a topot és visszavettem a melltartómat helyette. Lassan sétáltam vissza az ágyhoz és lefeküdtem Hazz mellé. Gondoltam ha így játszik, akkor beszállok én is. Hátat fordítottam neki és megpróbáltam elaludni. Letette a telefont, majd megpróbált simogatni, de lelöktem a kezét a derekamról.
- Na, baby! Ne légy már ilyen.- könyörgően szólt hozzám.
- Milyen?- kérdeztem vissza megjátszva a hülyét.
- Hát ilyen rideg, visszautasító.- fejezte ki magát nagyon költőien
- Akkor mit szeretnél? Milyen legyek, hogy figyelj rám?- felvontam a fél szemöldökömet, ezúttal szemben vele.
- Ne már, csak szórakoztam.- húzta a száját.
- Én is éppen azt csinálom, te bolond!- röhögtem ki, majd újra lovaglóülésbe helyezkedtem. Hitetlenül felnevetett, majd megcsókolt.
- Milyen kellemes, férfias illatod van.- mosolyodott el.
- Csokis axe.- vontam meg a vállamat. Végignézett rajtam, majd elvigyorodott.
- Tudod, tetszik a top ami rajtad volt, de ez a melltartó jobban bejön.- nyalta meg az ajkát.
- Igen?- kacérkodtam.
- De valahol jobban tetszene. Mégpedig a földön, a többi ruhánk között.- sötéten szikrázott szeme a vágytól. Elhúztam a számat.
- Harry, hidd el, szeretném. De neme ma este.- feleltem fájdalmasan.
- Tudom és várok!- mondta majd nyomott egy puszit az ajkaimra. Szórakoztunk még így egy kicsit, majd mindketten ásítozni kezdtünk és inkább eltettük magunkat holnapra.
2013. március 25., hétfő
Kérés
Sziasztok! Először is nagyon szépen megköszönöm mindenkinek, aki olvas. Nagyon jó dolog napi 20-30 nézőszámra feljönni. Nem, ez nem egy nagy szám, de nekem tényleg sokat jelent. Most pedig egy kéréssel fárasztanálak titeket. Van egy oldalam facebook-on, amit kicsit szeretnék feldobni. Természetesen 1D-s az is. Szóval, aki volna olyan kedves, hogy segítene nekem egy lájkkal, annak nagyon megköszönném. Attól pedig mélységesen boldog lennék, ha esetleg egy- két embernek elküldenétek az oldalt. Itt a link: katt ide
Előre is nagyon, nagyon, nagyon köszönöm a segítséget nektek ! :)
A ti írótok xx
Előre is nagyon, nagyon, nagyon köszönöm a segítséget nektek ! :)
A ti írótok xx
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)