A titok /23. rész/

Hazaérve még játszottunk kicsit Lux-al, majd elvittük megfürdetni. Egész sokat nevettem, annyira aranyos kislány. Mikor ezzel végeztünk, lepasszoltuk Zayn-nek és Alice-nek, majd magunkra zártuk Harry  fürdőszobájának ajtaját. Rögtön egymásnak estünk, szinte téptük egymás ajkát. A hátam az ajtónak nyomódott, lábaim Harry dereka köré fonva. Iszonyatosan gyorsan kezdtük egymást vetkőztetni. Pillanatokon belül ruha nélkül álltam előtte, kicsit zavarban. Elmosolyodott, kezemet oldalára simította és lefelé húzta puha csípőjén, még el nem értem az alsónadrágja széléhez. Ott elengedte a kezem. Én beleakasztottam ujjaimat a nadrág gumijába és lassan kezdtem lehúzni. Mikor leesett a bokájáig az anyag, akaratlanul is beleharaptam a szám szélébe. Mintha egy angyal állt volna előttem. Ajkai az enyémekre tapadtak újra és nagy nehezen beverekedtük magunkat a zuhanykabinba. Megnyitottuk a vizet és hagytuk, hogy teljesen eláztassa az egész testünket, közben bőrünk összetapadt, miközben csókolt. Elképesztő érzés volt, de sajna nem tarthatott sokáig, ugyanis valaki elkezdte püfölni az ajtót.
- Mi van?- kiáltott ki Harry, enyhén ingerült állapotban.
- Telefonon keresnek.- mondta Niall.
- Mondd, hogy visszahívom.- felelte hanyagul Hazz, miközben testemet erősen a sajátjához ölelte.
- Nem hiszem, hogy ezt a személyt meg kéne várakoztatnod..- sejtelmesen szólt vissza a szöszi. Egy bocsánatkérő csók után az én göndör hercegem elzárta a vizet, kipattant a zuhanykabinból és menet közben a dereka köré csavart egy törölközőt. Teljes volt a képzavar. Nem tudtam elképzelni, ki lehet ennyire fontos. Úgy gondoltam, hogy majd elmondják, ha tudnom kell róla, szóval folytattam a fürdést, egyedül. Mikor végeztem, a testem körbetekertem a törölközőmmel és kimentem a nappaliba, ahol megláttam az egész társaságot, kivéve egy személyt.
- Hát Harry?- érdeklődtem.
- El kellett mennie valahová.- felelt a bátyám.
- Tudnom kéne róla?- kérdeztem.
- Jobb, ha nem tudod.- nézett rám Liam. Egyre jobban aggasztani kezdett ez az egész. Hátat fordítottam és bementem a szobámba. Felöltöztem és kimásztam az erkélyemen. Kocsiba pattantam és elindultam. Hogy hová? Harry után. Fogalmam sincs, merre mehetett, csak tippeltem. Szerencsére bejött a tipp. Egy sikátor előtt parkolt a kocsija. A szívem a torkomban dobogott. Mi a fenét keres ő itt? Megálltam és miután bezártam a kocsit, beljebb merészkedtem a sikátorba. Minél beljebb mentem, annál jobban féltem, főleg amikor hangokat hallottam. Rohanni kezdtem, mikor az egyetlen szerelmem hangját ismertem fel. Kirajzolódni látszott két alak. A másik férfi magasabb volt, mint Harry, kigyúrt és talán nagyon mérges.
- Harry!- ordítottam. Felém kapta a tekintetét. Úgy láttam, hogy dühös rám.
- Te bolond! Menj innen!- szólt rám.
- De..
- Most, Amy!- parancsolta. A másik alak mélyen felnevetett.
- Mi az, az ágyasod aggodalmaskodik miattad?- nevetett a gusztustalan poénján. Én nem tudtam nevetni.
- Hogy minek neveztél, te tetű?- ordítottam, miközben közelebb mentem. Csak tovább nevetett. Odalett az önkontrollom és behúztam neki egyet. Az orrából szivárogni kezdett a vér.
- Te kurva, ezt megbánod!- üvöltötte az orrnyergét szorongatva. Erőteljesen ágyékon térdeltem, így térdre rogyott előttem. Megragadtam Harry kezét és magam után húztam a kocsikig.
- Gyerünk haza!- adtam ki az utasítást. Beszállt a kocsijába, én is az enyémbe -akarom mondani, Louis kocsijába- és hazamentünk. A ház sötétségben úszott, sehol egy apró fény. Felmentünk a szobájába és leültünk az ágyra, egymás mellé. Mélyen a szemébe néztem.
- Nos?- fontam össze magam előtt a karjaimat.
- Mit akarsz?- nézett rám gorombán. Sóhajtottam egy nagyot. Szempilláim megrebegtek, ahogy magamba fojtottam a dühömet.
- Hogy mit, Harry? Tudni akarom, hogy kit vertem meg!- közöltem.
- Nem kérte senki, hogy gyere utánam, azt sem kérte senki, hogy védj meg!- morogta. Felpattantam az ágyról.
- Nem, igazad van. Senki sem kérte. Tudod mit? Menj vissza és veresd agyon magad!- reccsentem, majd elhagytam a helységet és meg sem álltam a saját szobámig. Bent leroskadtam a padlóra. Bámultam ki a fejemből és azon kattogtam, vajon mi rosszat tettem most. Tudom, hogy a srácok nem szeretik, ha egy lány védi meg őket, de az sem lett volna jobb, ha végignézem, ahogy megverik. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Halk kopogást hallottam, majd nyílt az ajtó. Egy angyal állt ott, bűnbánó arccal. Besétált és megállt előttem.
- Ne haragudj, kicsim!- kérte. Lassan felálltam, kezemmel végigsimítottam a vállától kezdve egészen a kézfejéig, majd megfogtam a kezét. Felnéztem rá és egy gyenge csókot nyomtam ajkaira. Magához ölelt, mintha a testével próbálna védelmezni.
- Ki volt ez, Harry?- kérdeztem halkan, remegő hanggal.
- A nővérem volt pasija. Nagyon rosszul bánt vele, ezért úgy gondoltam, megfizet érte. De te elintézted.- mosolyodott el halványan. Szorosan hozzá bújtam és megszorítottam a pólója alját. Percekig álltunk így, szótlanul.
- Harry..- szólítottam meg bizonytalan hangon.- Légy óvatos!- kértem.
- Az leszek!- ígérte meg, majd nyomott egy puszit a homlokomra.

Akció indul (22. rész)

Na szóval, az elmúlt pár napban mást sem csináltam, csak semmibe vettem Jas-t, ugyanis jelen pillanatban undorodom tőle. Már egy kicsit sajnálom is, mert ha nem veszem fel a telefont, amikor hív, akkor 5000-szer újra próbálja, ha pedig felveszem, tuti, hogy nem szólok bele. Pont az a lány vagyok, aki nem hagyja, hogy a barátaival szórakozzanak. Ő sem lehet kivétel ez alól. A lány, akivel megcsalta, persze folyamatosan posztolja ki a képeket, amin együtt szerepelnek, de nem tűnik fel neki, hogy Kendra le sem szarja őket. Ő is szánalmasnak találja a próbálkozását. Kendra-ra kitérve, rá sem vagyok büszke. Még nem is szakítottak hivatalosan Jas-el, már is Niall ágyában "vigasztalódott" Én figyelmeztettem, hogy ez nem helyes, de nem értem el vele semmit. Megharagudott rám és azt mondta, ne dumáljak bele az életébe. Megfogadtam, sőt, egyáltalán nem szólok hozzá. Ha neki egy kis szórakozás fontosabb, mint egy barátnője, akkor kedves egészségére. Inkább foglalkozom azokkal, akik értékelik a figyelmemet. Például a bátyámmal. Rengeteget voltunk kettesben mozizni, vásárolni sőt, szörfözni is. Alice társaságában is rengeteget baromkodtam, mint régen. Harry-vel annyi időt töltöttem, amennyit csak tudtam. A srácokkal is sok dolgot csináltunk. Paintball, lézerharc stb. Nem vagyok túl lányos lány, de ez van. Harry említette, hogy ma valamikor Lou beugrik Lux-al. Őszintén örültem neki. Lou-val nagyon jóban vagyunk. Lux-ról még csak képeket és videókat láttam, de elképesztően aranyos. Ahogy melóból hazaértem, a nappaliban ücsörgött Lou és a srácokkal beszélgetett, Harry pedig Lux-al játszott.
- Sziasztok!- köszöntem mosolyogva nekik. Visszaköszöntek, majd viszatértek az előző elfoglaltságukhoz. Felmentem a szobámba, ledobtam a táskámat, letusoltam, újra felöltöztem és lementem a többiekhez. Odaültem a szőnyegre Lux-hoz és Harry-hez. Beszálltam én is a játékba.
- Azt hiszem, kedvel téged.- hajolt közelebb Harry.- Ez előny, főleg ha a keresztanyukája leszel.- nyomott egy puszit az arcomra. Éreztem, hogy elpirultam.
- Srácok, nagy baj lenne, ha itt hagynám ma estére Lux-ot?- érdeklődött Lou.
- Dehogy, hagyd csak nyugodtan! Jól elleszünk.- mosolygott Zayn.
- Ezer köszönet! De most rohannom kell, sziasztok!- köszönt el, és már el is rohant. Idő közben a fiúk rádöbbentek, hogy nekik ma próbájuk is lesz. Azon diskuráltak, hogy akkor most mit csináljunk.
- Egyszerű, elmegyünk mi is veletek és vigyázunk Lux-ra.- néztem le az ölemben ülő kislányra. Ekkor éppen befutott Alice is. A fiúk lassan készülődni kezdtek, addig mi játszottunk Lux-al.
- Várj egy kicsit, kérdezni akarok valamit Harry-től.- mondtam és felálltam Alice mellől. Göndör barátom szobája felé vettem az irányt, benyitottam és szólásra nyílt a szám, de a látványra azonnal becsuktam. Csípője köré volt tekerve egy törölköző, mellkasán egy-egy vízcsepp gördült végig, le, egészen kockás hasáig. Göndör tincsei csillogtak a víztől. Olyan volt, mint egy angyal. Lassan közelebb lépkedtem hozzá, mutatóujjamat a mellkasához érintettem és lehúztam, egészen a csípőjén lógó törölközőig. Izmos karjait körém fonta.
- Mi történt?- kérdezte.
- Nem tudok hozzászokni a tökéletességedhez.- böktem ki. Mélyen felnevetett. Szorosan az ölelésébe vont. Fejemet a mellkasának támasztottam.
- Nem vagyok tökéletes.- mondta halkan.
- Nekem az vagy.- szálltam vitába. Kicsit eltolt magától és megcsókolt. Végigsimítottam arcán és elzavartam öltözni, én pedig visszamentem a lányokhoz.
- Na, megkérdezted, amit akartál?- nézett rám Alice. Hupsz.
- Bakker, elfelejtettem.- kaptam a kezem a szám elé.
- Sejtettem.- nevetett fel Alice.  A srácok hamarosan elkészültek és indulhattunk is. Odaérve rögtön belekezdtek a kemény munkába, mi pedig leültünk. Lux izgett-mozgott, szóval elmentem vele sétálni, Alice pedig maradt a fiúkat nézni. Az épületben sétálgattunk. Alice néhány perc múlva utánam jött és lenyúlta Lux-ot. A folyosó végén láttam egy alakot, jellegzetes göndör fürtökkel. Hangtalanul szaladni kezdtem és a hátára ugrottam. Kicsit meglepődött, de hamar leesett neki, hogy ki is vagyok.
- Te bolond, elejthettelek volna.- nevetett.
- Nem vagyok bolond, és majd felkeltem volna.- szakadt ki belőlem is a nevetés. Lemásztam a hátáról és mellé álltam. Oltalmazóan vont egyik izmos karjával az ölelésébe, majd kaptam egy édes csókot. Többet akartam, ezért újra megcsókoltam. Egyre vadabbul csókoltam, de egy kicsit elhúzta a fejét.
- Hé, Baby, nyugi! Mi van veled?- kérdezte komoly arccal, de a szája szélén ott bujkált a mosoly. A fejemet a nyaka hajlatába dugtam és úgy válaszoltam.
- Annyira akarlak.- nyöszörögtem. Nem válaszolt semmit, ami kicsit aggasztóan hatott, ezért elhúztam a fejem a nyakától és megkerestem csillogó zöld tekintetét. Úgy tűnt, nagyon gondolkodik valamin. Az idő közben kialakult nagyobb társaság miatt nem mondta el, csak amikor mentünk vissza a próbateremhez, ketten lemaradtunk a többiektől.
- Mit szólnál hozzá, ha együtt megfürdetnénk Lux-ot, Alice és Zayn elaltatná, mi pedig addig elmennénk zuhanyozni, kettesben?- tornyosult felém. Igazán tetszett az ötlet. Azonnal áldásomat adtam rá. Rohantunk a többiek után, akik már elértek a próbateremig. Még néhány dalt elpróbáltak, majd indulhattunk is haza. Közben beavattam Alice-t, aki nem értette, hogy miért kell az ő segítségük ehhez az egészhez, mire elmagyaráztam, hogy ők este azt csinálnak, amit akarnak, de Lux Hazza-val alszik én pedig a saját szobámban, hogy elkerüljük a kísértést. Végül is megértette és szerencsére segítenek is.

Törlesztett adósság (21. rész)

Kómásan ültem a pulton az üzletben, amikor Kendra befutott, idegesen bevágta maga mögött az ajtót és zsörtölődve lépett elém.
- Ne mondjam, hogy jó reggelt, ugye?- kérdeztem.
- Az a ribanc! El fogja venni tőlem Jas-t! Pedig már úgy volt, hogy jövő hónapban összeköltözünk!- dühöngött.
- Kiről beszélsz?- néztem rá elkerekedett szemekkel. Ő az a lány, akit kevésszer hallani káromkodni.
- Amber Cole!- fintorgott a név kiejtése közben. Aha, az osztálytársam, aki nem mellesleg járt Louis-al mielőtt jelentkezett az X-Factorba, de dobta, mert szerinte nem volt elég helyes ahhoz, hogy vele mutatkozhasson. Persze amint csapattá lettek és hírnevük lett, hívosgatni kezdett, hogy adjam meg az új számát, mert ki akar vele békülni. Beleröhögtem a telefonba, majd közöltem vele, hogy hamarabb rágom le a karomat, majd letettem. Annyira berágott rám, hogy elterjesztette a suliban, hogy Andy "bandájának" a kurvája vagyok Alice-el együtt és hogy akármikor, akárhol vállalom. Sajnos pom-pom lány ezért mindenki elhitte. Természetesen tisztára mostuk magunkat, őt pedig nagyon lecseszte az összes diák. Most pedig úgy tűnik, Jas a célpont. Fohászkodom Istenhez, hogy legyen annyi esze ennek a fiúnak, hogy nem zúg bele abba a lotyóba.  Barátnőm dühe hamar csapott át szomorúságba.
- Képzeld, az a marék szerencsétlenség áthívta Jas-t, hogy segítsen neki valamiben. Ő pedig ment.- hajtotta le a fejét. Nem hagytam, hogy elsírja magát, mert akkor megszakad a szívem. Gyorsan magamhoz öleltem.
- Kendra! Ő téged szeret! Ha nem, akkor azt sem érdemli meg, hogy ránézz !- biztattam, mire erőt vett magán és az öklével hadonászva magyarázott arról, mennyire igazam van.
- Úgy is jön majd váltani minket, majd rendesen kifaggatom!- ígértem meg és bátorítóan megszorítottam a kezét. Halvány mosollyal az arcán bólintott, majd munkába álltunk mindketten.
*A műszak végén*
Már teljesen összekészültünk, csak Jas-re vártunk. Kezdtem dühös lenni, mert mindennél jobban otthon akartam már lenni. Végül Jas beesett, Amber társaságában. Nagyon vigyorogtak mindketten. Kendra lesápadt, én pedig hitetlenül néztem rájuk.
- Jó, hogy kötött munkaidőd van, Jas!- förmedtem rá.
- Hűtsd le magad, Tomlinson, csak jól elvoltunk és elrepült az idő.- simított végig Jas karján Amber.
- Leszoptad? Jó! Oké! Megérdemlitek egymást!- tettem le a kulcsot a pultra és Kendra-t magam után húzva kiléptünk az üzletből. Néma csendben battyogtunk a házunk felé, majd Kendra megtorpant.
- Amy, én nem vagyok szomorú! Nem is fáj, hogy valószínűleg megcsalt! Magasról leszarom! Az viszont érdekel, hogy Niall hogyan áll a lányokkal...- vette töprengősre a figurát, én pedig elképedtem. Tetszik neki Niall? Mármint megérteném, Niall nagyon helyes meg aranyos. De annyira odáig volt Jas-ért. Mindegy, ismerem az én ír manómat, ha összejönnének, tuti, hogy megbecsülné ezt a lányt. Szurkolok értük, Jas meg elmehet melegebb égtájakra. Az előszobából kilépve Niall a nappaliban ücsörgött és telefonozott.
- Szia szöszi!- borzoltam össze a haját, mire elmosolyodott.
- Szia Niall!- köszönt Kendra mosolyogva, mire Niall felnézett rá és mintha elpirult volna.
- Nem nagy baj, ha magatokra hagylak titeket?- kérdeztem óvatosan Kendra felé pillantva, aki hálásan nézett, majd otthagytam őket. Felbaktattam az emeletre és a szobámba mentem. Az ágyamban aludt az én tökéletes, göndör barátom. Mellé bújtam, vigyázva nehogy felkeltsem. Kicsit meglepődtem, amikor karjait körém fonva húzott magához.
- Felébresztettelek?- suttogtam neki, mire mosolyogva, tiltakozóan rázta a fejét. Most jöttem csak rá, hogy egyetlen boxer takarja tökéletes testét. A vékony takaró a csípőjéig le volt tolva én pedig hozzá bújtam. Mutatóujjammal kis köröket rajzoltam a hasára.
- Mire gondolsz?- kérdezte, miközben mosolyogva figyelte a tevékenységemet.
- A tartozásodra.- néztem fel rá elpirulva.
- Szóval azt mondod, szeretnéd, ha törleszteném?- mosolyodott el pimaszul. Zavaromban csak bólogatni tudtam. Derekamnál fogva kicsit feljebb húzott és megcsókolt. Nyelveink küzdöttek egymással.
- Harry..- nyögtem ki nagy nehezen.- Kendra lent van, Niall-el!- közöltem.
- Nézzük meg, mit csinálnak!- kacsintott rám, majd az ajtóhoz settenkedtünk. A lépcső tetejéről láttuk, hogy forrósodik a levegő náluk is. Hazz beszaladt a szobájába és felöltözött. Mikor elkészült lesétáltunk a lépcsőről.
- Bocsi, nem akartunk zavarni.- utaltam arra, hogy elhúzódtak egymástól.- Kendra, nem baj, ha mi most lelépünk?- kérdeztem, mire hálásan pillantott rám úgy, hogy csak én láthassam. Utunkra engedtek, mi pedig amennyire gyorsan csak lehetett, mentünk Harry házához. Az ajtón beérve rögtön a falnál találtam magam, Hazza két erős karja között, nyelve pedig újra a számban volt. Karjaimat ösztönösen nyaka köré fontam és úgy csókoltam. Megfogta combjaimat és felfelé kezdett emelni, ösztönözve, hogy kulcsoljam lábaimat dereka köré, amit természetesen megtettem. Felvitt az emeletre és óvatosan lefektetett az ágyára. Hosszas csókcsata után komolyan nézett a szemembe.
- Biztos, hogy akarod?- kérdezte, mire bólintottam. Az előbbi tevékenységünket folytattuk még hosszasan. Megszabadított a felsőmtől, na meg a melltartómtól, cserébe az ő pólója is a sarokban landolt, az én levett ruhadarabjaimmal együtt.

- Olyan gyönyörű vagy!- nézett végig fedetlen felsőtestemen, mire ösztönösen összefontam magam előtt a karjaimat. Elnevette magát az esetlenségemen és óvatosan elemelte őket a mellkasom elől. Nyomott egy puszit a nyakamra, majd lejjebb haladva elért a melleimhez és azokat kezdte kényeztetni. Magam mellett markoltam a lepedőt, másik kezemmel haja felé közeledtem, majd remegő ujjaimat puha tincsei közé dugtam és óvatosan rájuk markoltam. Apró, nedves puszijaival már a hasam alját kényeztette.

- Mehetünk tovább?- nézett fel rám és kereste a tekintetemet. Miután jóváhagytam, kigombolta a farmer rövidnadrágomat, lehúzta a cipzárt és levette, majd a bugyimtól is könnyes búcsút vett. Nyelvét kidugva nyalta végig ajkait.

- Egy angyal vagy!- csúszott ki a száján. Magamhoz húztam és füléhez hajoltam.

- Nem, Harry! Nem vagyok angyal!- mondtam halvány mosollyal az arcomon. Megcsókolt, majd elengedett és felállt. Levette a farmerját és egy szál boxerben ült az ágyra, egészen a támlájáig felmászva.

- Gyere ide!- kért meg. Teljesítettem, ő pedig az ölébe ültetett. Ujját a szám elé tartotta, sejtettem, mit szeretne. Bekaptam és megnyálaztam. Kihúzta az ujját és figyelmeztetés nélkül belém nyomta, mire felsikítottam. Lassan kezdte mozgatni az ujját. A kellemes érzéstől remegni kezdtem, még szerencse, hogy Harry egyik izmos karját a derekam köré fonta és magához húzott, így nem csuklottam össze ebből a majdnem guggoló pozíciómból. Gyorsított a tempón, mire vállára hajtottam a fejem és lábujjaimmal összeszorítottam a lepedőt, ennek köszönhetően azonnal görcsbe rándultak, de nem tudtam velük foglalkozni, csak azzal, hogy visszafojtsam előtörni vágyó nyögéseimet.

- Ne! Nyugodtan nyögj, csak én hallom!- suttogta érzékien a fülembe, ezzel késztetve egy óriási nyögésre. Egyre mélyebbre dugta ujját majd megállt a mozgásban és behajlította, amire nemes egyszerűséggel egy sikollyal reagáltam. Ha lehet, még az eddiginél is jobban remegtem. Kihúzta lassan az ujját és kimászott alólam, majd a lábam közé helyezkedett és csiklómat kezdte dörzsölni hüvelykujjával. Vonaglottam kényeztetésének hatására és nyögésekkel dicsértem finom mozdulatait. Hirtelen ujját nyelve váltotta fel. Majd csiklómról lejjebb tért, ezzel egészen új pontra juttatva. Hátam ívesen megfeszült az új érzés hatására. Egyre gyorsabban mozgott a nyelve, majd két ujja társult, sikítva tűrtem serénykedését. 

- Hazz..- nyögtem ki nagy nehezen, minden erőmet összeszedve, mikor éreztem, hogy feszül az alhasam. 

- Ne fogd vissza magad!- suttogta tekintetét az enyémbe fúrva. Még néhányszor ki-be mozdította ujjait bennem, majd egy hangos nyögéssel elélveztem. Eltartott egy kis ideig, amíg észhez tértem az előző orgazmusból. Nehézkesen felülve figyeltem, ahogyan telt ajkaihoz emeli az előbb használt két ujját és hümmögve leszopogatja róluk a rájuk került nedvességet. Amint kihúzta ujjait a szájából magamhoz húztam és megcsókoltam. Mikor elváltak ajkaink, mélyen a szemébe néztem

- Valami elképesztő volt,  köszönöm, Harry!- nyomtam egy lágy csókot ajkaira. Megkerestem a bugyimat és a felsőmet, visszavettem őket és befeküdtem a barátom mellé az ágyba. Szorosan az ölelésébe vont, majd mindketten beszunyáltunk

Szent a béke (20. rész)

Még mindig ugyanabban a pozícióban feküdtem, amikor Louis bejött.

- Amy, tudok róla. Nem hiszem el, hogy ezt tette. Rá sem ismerek.- sajnálkozott.

- Már több mint egy hete ezt csinálta. Sejtettem, hogy be fog következni előbb vagy utóbb.- feleltem, mire bátyám szeme elkerekedett.

- Miért nem szóltál, hogy ezt teszi? Megmostam volna rendesen a fejét..-töprengett.

- Nem! Pont ezért nem szóltam. Nem tehetem meg, hogy akárhányszor problémám van azt rád hárítsam!- mondtam. Leült az ágyam szélére.

- Remélem nem fordult meg a fejedben, hogy bárhová is menj innen. Ez a te otthonod is.- magyarázott.

- Nem hagylak itt, bátyuskám!- öleltem meg szorosan. Az utóbbi időben mindketten el voltunk foglalva. Én nagyon sokat dolgoztam, ők is rengeteget próbáltak, vagy ha nem akkor El-el volt, vagy én Harry-vel. 

- Örülök neki. Nem akarom, hogy a ti történetetek itt véget érjen.- közölte.

- A mi történetünk ma reggel véget ért! Innen már nem lehet folytatni. Ha egyszer megtette, megteszi újra.- magyarázkodtam.

- Adj neki egy esélyt. Nem rossz srác, tudod, mennyire szeret.- próbált rábeszélni a lelkemre.

- Nem rossz, de abban kételkedem, hogy mennyire szeret.- feleltem keserűen. Mély sóhajt hallatott, majd leinvitált a nappaliba. Ott ücsörögtünk és beszélgettünk. A srácok nagyon aranyosak voltak és Alice is. Próbálták elterelni a gondolataimat. Niall gitározott nekem, Louis röhögtetett, Zayn és Alice csikiztek Liam pedig borzalmas vicceket mondott, hátha azokat kiröhögöm. A tettei ellenére még is hiányoltam Harry-t, de valószínűleg amíg a lakásban tartózkodom, nem jön vissza. Egyszer csak kopogtattak.

- Majd én nyitom!- jelentettem ki, majd feltápászkodtam és az ajtóhoz sétáltam. Legnagyobb meglepetésemre a bögyös kiszolgáló lány állt az ajtóban, enyhe zavarban. Rögtön a nyakára kaptam a pillantásomat. A láncom sehol.

- Figyelj, nem akarlak zavarni. Nagyon sajnálom ami történt. Nem akartam rosszat nektek, csak Harry olyan édes srác.- magyarázkodott.

- Igen, az. És most már a tiéd lehet. Már egy ideje nem jelentek neki semmit.- közöltem hidegen, mégis fájdalommal csengő hangon.

- Tévedsz, nagyon szeret téged! És visszahoztam a láncot, ez téged illet!- mondta halkan, majd a kezembe ejtette a vékony ezüstláncot.- Siess, szerintem még eléred!- ajánlotta.

- Elérem? Hová készül?- hűlt meg  vér a testemben.

- Azt hiszem, Londonba akar menni.- emlékezett vissza.

- Köszönöm!- szorosan átöleltem a lányt, aki kicsit meglepődött, de visszaölelt. Bekiáltottam a házba, hogy fontos elintéznivalóm van, majd jövök.

- Elvihetlek?- mosolygott a kocsijában ülve.

- Megtennéd?- csillant fel a szemem.

- Szívesen!- mondta majd kinyitotta az anyósülés felőli ajtót. Behuppantam mellé majd megköszöntem. Gyorsan hajtott, talán kicsit túl gyorsan is. Az említett ház előtt befékezett. A Range Rover még az udvaron állt. Nyert ügy! Kiszálltam és az ablakon néztem vissza rá.

- Nagyon köszönök mindent! Nélküled nem tudnám, hogy most szüksége van rám.- pislogtam, nehogy elsírjam magam.

- Ennyit muszáj volt, én hibáztam. De most menj, mielőtt a herceged elmegy!- lelkesített. Rohantam a kapuhoz, benyomtam a kapu kódját és meg sem álltam az ajtóig, amit két kézzel kezdtem ütni. Lépteket hallottam, majd kinyílt az ajtó. Hercegem nagyon ki volt akadva, már a sírás környékén döcögött. A nyakkendője kikötve lógott a nyakán, öklén néhány apró seb volt, ami arra utal, hogy mérgében beleütött valamibe. Szinte a nyakába ugrottam, betoltam az ajtón és megcsókoltam.Göndör hajába csúsztattam ujjaimat és lazán rámarkoltam puha tincseire. 

- Ez mi volt?- kérdezte meglepetten, mégis nagyon boldogan.

- A megbocsájtásom záloga.- mosolyogtam rá, majd újra megcsókoltam. Már egy kicsit sem haragudtam. Valahogy, hirtelen rájöttem, hogy volt közöm a kis kilengéséhez. Térdhajlatomba nyúlt és úgy emelt fel. Bevitt a szobájába és letett az ágyra majd fölém hajolt.
- Annyira sajnálom. Nagyon hülye voltam.- dugta fejét a nyakam hajlatába. Olyan aranyos amikor ilyen kisfiúsan viselkedik. Ilyenkor teljesen sebezhetőnek tűnik. Kezemet bedugtam az inge alá és simogatni kezdtem a hátát.
- Igen, hülye voltál, édes. De cseppet sem érdekel már. Tudod, rengeteget köszönhetsz annak a lánynak. Ha ő nem állít be a láncommal és közli velem, hogy te engem szeretsz akkor nem jövök rá, hogy el akarsz húzni.- okítottam.
- Egy kibaszott angyal vagy! Érted?- suttogta. Megemeltem az állát, hogy rám nézzen. Kék szemeimmel mélyen az ő gyönyörű zöld íriszeibe néztem.
- Nem, Harry. Nem vagyok angyal. Nagyon messze vagyok attól, hogy angyal legyek.- keserédes mosoly húzódott az arcomra.
- Az én agyalom vagy, baby!- fogta kezei közé az arcom és nyomott egy csókot ajkaimra. Belemosolyogtam a csókba. Én voltam a legboldogabb, hogy ez ilyen gyorsan megoldódott. Egy ideig még élvezhettük egymás társaságát, majd géppuskalövés- szerű kopogtatásra lettünk figyelmesek. Kézen fogva mentünk kideríteni, ki szándékozik ránk törni az ajtót. Legnagyobb meglepetésünkre a kis "családunk" fogadott az ajtóban. Drága bátyám kapásból megszólalt.
- Én kinyírlak, Styles..- közölte majd lenézett az összekulcsolt ujjainkra és folytatta.-... ha még egyszer ilyen hülyeséget csinálsz!- lökte játékosan vállba legjobb barátját. Miután mindenkiben tisztázódott a helyzet, bementünk és a nappaliban ülve beszélgettünk.
- Mit szólnátok, ha medencéznénk?- vetette fel hirtelen Harry. Összenéztünk majd mindenki bólogatni kezdett. Mivel itt nem volt egyikünknek sem cucca és az otthoni medence nagyobb is, hazahúztuk a csíkot. Harry a szobámban ült, már egy szál fürdőgatyában s nézte, ahogyan kutatok a fiókjaimba, majd elmosolyodtam, amikor a kezembe akadt a fürdőruhám. Kivettem és feltápászkodtam az eddigi guggoló pozíciómból.
- Hová mész?- kérdezte Hazz, amikor az ajtó felé vettem az irányt.
- Átöltözni a fürdőbe.- közöltem az egyértelműt.
- Miért nem itt öltözöl át?- értetlenkedett imádni valóan.- Úgysem láttalak még ruha nélkül...- tette hozzá egy perverz vigyor kíséretében, miközben kezeit a derekamra csúsztatva közelebb húzott magához. Elmosolyodtam, majd lehajoltam hozzá és homlokon pusziltam.
- És nem is fogsz egy ideig, legalábbis ma nem!- néztem bűnbánóan a szemébe és egy apró csókkal próbáltam kárpótolni, majd kislisszoltam a fürdőbe és átöltöztem. Mikor elkészültem visszamentem hozzá, a szobámba. Ajkába harapott, miközben végigfuttatta tekintetét a hiányos öltözékű testemen. Lágyan megfogta a csuklómat és ösztönzőleg húzott maga felé, hogy üljek az ölébe.
- Valami elképesztően tetszik rajtad ez a bikini.- suttogta a nyakamba.
- Igen, azt érzem!- nevettem fel, mire kicsit elpirult. Ez is nagy csoda, ilyen téren még sohasem volt szégyenlős. A többiek kiabálását hallottuk lentről, ezért egyik izmos karját a térdhajlatomba csúsztatta, másikat a hátamhoz és felállt velem. Ösztönösen a nyaka köré fontam a karomat. Nem mintha attól tartottam volna, hogy elejt, vagy valami, csak így kényelmesebb volt. A medence széléig meg sem állt, ott pedig lehámozta karjaimat a nyakáról és beledobott a vízbe, szerencsére még el tudtam kapni, így magammal rántottam. Mikor feljöttünk a víz alól, nevetve néztem rá és húzódtam közelebb hozzá.
- Ez besült, édes!- suttogtam, hogy csak ő hallja. Sértődött fejet vágott, mire lehúztam a víz alá és megcsókoltam. Valahogy így :

Sohasem gondoltam, hogy a vízalatti csók ilyen jó dolog. Mikor a csók, és a víz alatti lét miatt elfogyott az összes levegőnk ezért feljöttünk a víz felszínére, de kihasználtuk azt a csodás lehetőséget, hogy az ember képes az orrán lélegezni, így nem szakadt meg a köztünk lévő mézédes kötelék. A többiek persze hú-ztak egy sort, mire én kicsit elpirulva mosolyogtam.

Nehéz időszak (19. rész)

Emlékeztek Harry ígéretére, miszerint vár rám? Úgy tűnik egyre nehezebb betartania. Nem az, hogy akaratoskodik vagy ilyesmi. Egyszerűen csak minden csinos lánnyal leáll flörtölni, méghozzá a szemem láttára és mivel nem vagyok mellette minden egyes pillanatban, valószínűleg a hátam mögött is. Valamelyik nap például vagy 20 percet várhattam rá a mekiben amíg leállt beszélgetni a pultos lánnyal. Amikor pedig a 15. percben megszólaltam, hogy mennünk kéne, még én lettem beoltva, hogy várjak már egy kicsit. Aztán valami olyasmit mondott a csajnak, hogy milyen türelmetlen vagyok. Na kösz. Ezekhez mérten mit kapok én? Beszól mindenért, oltogat folyamatosan és én rá sem nézhetek senkire. Az egyetlen hallgatóságom Alice, mivel Louis-nak inkább nem mondtam el. Az viszont neki is feltűnt, hogy nem vagyunk annyira sülve főve együtt és elég sűrűn alszom a saját szobámban. De mindegy, kitartok mellette mert szeretem. Ma is voltunk vásárolni ketten és én vezettem.
- Ugorjunk be a Starbucks-ba egy kávéra!- ajánlotta fel. Bólintottam egyet és arra vettem az irányt. Az épület előtt leparkoltam majd kiszálltunk mindketten. Bent leültünk és vártunk egy kicsit, majd jött a kiszolgáló. Csinos lány volt, úgyhogy gondoltam, egyhamar nem szabadulunk, de amikor már egy órája dumáltak úgy, hogy rólam tudomást sem vettek, beszóltam.
- Harry, mehetünk?- kérdeztem élesen. Hűvösen rám pillantott, majd legnagyobb meglepetésemre a bögyös kiszolgáló lányka válaszolt.
- Beszélgetünk, nem zavar?- vetett rám egy lenéző pillantást.
- Bocs, nem zavarok, beszélgessetek csak. Sziasztok!- ezzel felálltam és elindultam, de Harry utánam kapott.
- Mit csinálsz, Amy?- felvont szemöldökkel kérdezte.
- Lelépek, amint látod. Majd jössz, ahogy akarsz. Szia!- fogtam magam, kihúztam kezem a szorításából és kisétáltam. Hazáig szorosan markoltam a kormányt, még az ujjaim is elfehéredtek. Otthon leparkoltam és a nem kevés cuccal besétáltam a házba.
- Adj egyet!- vett ki a kezemből egy szatyrot Alice. Hálásan pillantottam rá.
- Amy, ti nem ketten mentetek el Harry-vel?- érdeklődött Zayn miközben segítettek kipakolni.
- De!- fortyogtam.
- Nos, Amy?- nézett rám Alice. Ő már tudta, hogy valami nagyon nincs rendben.
- Egy órán keresztül kaptam főpáholyos kilátást arra, hogyan flörtöl egy kiszolgáló lánnyal. Meguntam és otthagytam a fenébe.- feleltem félvállról, mert már nagyon dühített Harry viselkedése.
- Mi baja van ennek?- húzgálta a szemöldökét Zayn.
- Az, hogy nem teszem szét a lábam neki. Biztos ki van éhezve.- mondtam őszintén, mire elkerekedett szemekkel néztek. Elkezdtük a helyére pakolászni a vásárolt élelmiszereket és hasonló dolgokat.
- Amy, szerintem addig tedd meg ezt a lépést amíg el nem késel.- ajánlotta Alice.
- Alice, te vagy az, aki a legjobban tudja, mennyire szeretem Őt. De ha csak szexistennőként kellek neki, akkor ejtem a témát. Lehet, hogy most frigidnek tűnök, de egyszerűen nem érzem még idejét annak, hogy ilyen szinten átadjam magam neki.- magyarázkodtam, amikor Zayn hallótávolságon kívül volt.
- Ezt mondjuk megértem. Ilyen nekem is volt. Az igazat megvallva Zayn tényleg türelmes volt. Nem csapta a szelet másnak.- mesélte.
- Amy, gyere csak!- szólt Zayn, mire odamentünk mindketten.- Szóval, normális esetben nem tennék ilyet, de te különleges vagy, mert az egyik legjobb barátomnak a húga vagy. Azt mondom, ugorjunk kocsiba, menjünk el és nézzük meg, mit csinál Harold.- tervelte ki.
- Más esetben én is nemet mondanék, de ezt most támogatom.- szállt be Alice.
- Hát rendben.- bólintottam rá. A garázsban bepattantunk az egyik verdába. Hátul ültem középen, így kiláttam a szélvédőn. Leparkoltunk az utca sarkán és vártunk. Nemsokkal később a Starbucks-ból jött ki két alak.
- Ők lesznek azok. Nézd meg, beszállnak a kocsiba és elindulnak. Zayn menj utánuk úgy, hogy ne legyen túl feltűnő!- kérte Alice. Követtük őket, egészen, Harry házáig, kicsit távolabb leparkolt Zayn. Néztük, ahogy kiszállnak. Beszélgettek még egy kicsit, majd a csaj egyszer csak megcsókolta Harry-t, ő pedig nem ellenkezett. Végignéztem a lányon. Platformos cipő, miniszoknya, topp és göndör hidrogén-szőke haj. Majd magamat is lecsekkoltam. Hosszú szárú tornacipő, koptatott farmer, rögbimez- szerű pulcsi és vasalt, szőkés barna haj. A lány még mindig csókolgatta, Harry pedig némán tűrte. Nem láttam, hogy visszacsókol-e, de, hogy el nem tolta, az biztos.
- Megvártok? Két perc az egész.- reménykedve kérdeztem.
- Persze, veled menjek?- aggódó pillantást vetett rám legjobb barátnőm.
- Nem akarok botrányt, szóval gyere.- kértem meg. Kiszálltunk és még látótávolságon kívül voltunk, kivettem a nyakamból a kedvenc nyakláncomat. Azért a kedvencem, mert Tőle kaptam. A markomban tartottam a kis ékszert. Odasétáltunk hozzájuk. Sóhajtottam egy nagyot.
- Látod, mondtam, hogy jobb, hogy leléptem.- szólítottam meg Harry-t. Ijedten pillantott rám, majd hirtelen átment szomorúba.
- Figyelj, nem lesz semmi baj, nem az aminek látszik, mi csak...- kezdett védekezni a lány.
- Ne! Nem szeretném tudni, hogy ti csak... Ez viszont a tiéd lehet, nekem nincs rá szükségem!- mondtam, majd a kezébe adtam a láncomat. Alice még vetett egy utolsó hitetlen-szomorú pillantást Harry felé, majd megfordultunk és visszasétáltunk a kocsihoz.
- Jól vagy?- kérdezte Zayn, amikor látta, hogy lesápadok.
- Odaadtam a lánynak a láncomat.- feleltem. Zayn kikerekedett szemekkel nézett rám, majd barátnőjéhez fordult.
- Azt a láncot?- kérdezte. Némán bólintott egyet, majd beszállt.
- Induljunk.- kérte meg barátját. Néhány perc múlva otthon voltunk. A szobámba érve összerogytam. Felkúsztam nagy nehezen az ágyra. Magzati pózban maradtam egy párnát magamhoz szorítva. Nem akarom elhinni, hogy tényleg megtette ezt velem. Ha lefeküdtem volna vele, talán most a láncom nem más nyakában lógna. De még mindig úgy érzem, hogy jól cselekedtem. Kivághattam volna a hisztit a nyílt utcán, vagy felképelhettem volna a lányt. Mégsem tettem. Jobban érzem magam, hogy éretten tudtam kezelni az egészet.

Ígéret (18. rész)

- Amy, telefon!!- kiabált a raktár felé Jas.
- A herceged keres, drágám!- kiáltott Kendra Jas-t ölelgetve. Annyira édesek, hogy mosolygok akárhányszor elkapok egy ilyen pillanatot. Ebben a műszakban hárman vagyunk és eddig még csak röhögtünk. Például Jas betett valami borzalmas zenét, amire mi ketten a lányok nekiálltunk táncolni. Szegény srác a fejét fogva röhögött, mondjuk mi is lesírtunk egy adag szemfestéket. Akkor is röhögtünk amikor Jas ráült a deszkámra és lökte magát a sorok közt. Természetesen ezeket az értelmes tevékenységeket olyankor folytattuk amikor nem volt bent vevő. Elvettem a telót Kendra kezéből és felvettem.
- Szia baby!- hallottam meg rekedtes, mély hangját az én drágámnak.
- Szia.- mosolyogva szóltam vissza. Jas oldalba bökte Kendra-t és mutatta neki a "nemzetközi jelzéssel", hogy Harry és én majd.. csinálunk valamit. Ezt lereagáltam a jól ismert középső ujjas köszöntéssel és egy nyelvnyújtással.
- Mikor végzel cica?- érdeklődött Hazz.
- Még egy fél óra.- mosolyodtam el, arra gondolva, hogy harminc perc múlva vele lehetek.
- Kenda és Jas van ma veled?- kérdezte kis hallgatás után. Valószínűleg hallotta a hangjukat.
- Igen, ők. Rengeteget röhögtem rajtuk, velük, stb.- meséltem.
- Mondtam volna, hogy könyörögd ki, hogy hagy jöhess el hamarabb, de őket kettőjüket nem célszerű egyedül hagyni.- ajándékozott meg a világ legédesebb nevetésével.
- Ebben igazad van.- értettem egyet bólogatva.
- Hogy ne érezd magad egyedül a gerlepárral, megyek én is és majd meló után sétálunk egy nagyot. Mit szólsz?- reményteli hangon kérdezte.
- Ez a legjobb ötleted amit valaha hallottam. Alig várom, hogy ideérj, édes.- közöltem.
- Sietek, szóval leteszlek. Szia kicsim.-köszönt el, majd letette. Odamentem a "gerlepárhoz" és közöltem velük, hogy Harry szerint sem lehet bennük megbízni annyira, hogy itt hagyjam őket.
- Hát ez felháborító.- tette a sértődöttet Kendra, de persze alig bírta ki, hogy ne röhögje el magát.
- Baby, most mit kamuzzunk? Igazuk van, nem lehetne minket itt hagyni.- motyogta Jas Kendra fülébe miközben átkarolta a derekát. Már kezdett fájni a szívem Harry után, amikor az ajtón lévő kis csengő megcsörrent és ahogy odakaptam a fejem megláttam a göndör fürtöket, na meg a tulajdonosukat. Odarohantam, felugrottam és átkulcsoltam a lábamat a derekán. Természetesen jó kondiban van, simán elbír és fel is van készülve az ilyen hirtelen kitöréseimre. Alsó ajkát kezdtem harapdálni, mert nem engedte, hogy rendesen megcsókoljam. Mély nevetése hangzott fel a helyiségben, majd megcsókolt. Elvitt a pultig és felültetett rá. Szórakoztunk még egy kicsit négyesben, majd amikor már nem volt senki feltakarítottunk és bezártunk. Elkísértük Jas-t és Kendra-t mivel mi úgyis csak sétálgattunk tök céltalanul. Még a kapujukban dumáltunk kicsit, utána mentünk kettesben tovább. Két óra kóválygás után Harry lakásában kötöttünk ki.
- Itt alszunk ?- kérdeztem.
- Ha szeretnéd akkor mondjuk itt is aludhatunk.- kacsintott.
- Szerintem mondjuk inkább fent a szobádban. Nem akarok itt a kanapén aludni.- mosolyogtam. Felmentünk a szobájába és elnyúltunk az ágyon.
- Szerintem én elmegyek zuhanyozni.- mondtam tök unottan.
- Segíthetek?- villantott egy perverz vigyort, amit szintén imádok.
- Maradj az ajtón kívül, Styles!- nyomtam egy csókot az ajkaira majd az orra előtt becsuktam az ajtót. Megszabadultam a ruháimtól majd beálltam a meleg víz alá. Percekig folyattam magamra, majd felröhögtem, amikor 4 tusfürdőt találtam, természetesen mind férfi. Na nem baj, a csokis axe-t választottam. Annak jó az illata. A tusfürdőt szétkentem a testemen, majd lemostam róla. Megragadtam az egyik törölközőt és szárazra töröltem magam. Visszavettem a topomat és a bugyimat. Ez így hálóruhának megfelel. Megtöröltem kicsit a hajamat, éppen annyira hogy ne csöpögjön belőle a víz. Kilépkedtem a fürdőből és egyenesen az ágyhoz vettem az irányt, ahol a legeslegtökéletesebb srác szórakozott a mobiljával. Szívatni kezdett. Nem foglalkozott velem, csak tovább játszott. Mikor már kicsit haragudtam, fogtam magam és lovaglóülésbe helyezkedtem. Elkezdtem mozgolódni, ami hamar dörgölőzéssé változott. Néhány sóhaj és mély nyögés kísérte a tevékenységemet.
- Milyen meleg van..- töprengtem dühösen. Elkezdtem legyezni magam a felsőm szélével. Még mindig semmi.  Felkeltem róla és visszamentem a fürdőbe. Levettem a topot és visszavettem a melltartómat helyette. Lassan sétáltam vissza az ágyhoz és lefeküdtem Hazz mellé. Gondoltam ha így játszik, akkor beszállok én is. Hátat fordítottam neki és megpróbáltam elaludni. Letette a telefont, majd megpróbált simogatni, de lelöktem a kezét a derekamról.
- Na, baby! Ne légy már ilyen.- könyörgően szólt hozzám.
- Milyen?- kérdeztem vissza megjátszva a hülyét.
- Hát ilyen rideg, visszautasító.- fejezte ki magát nagyon költőien
- Akkor mit szeretnél? Milyen legyek, hogy figyelj rám?- felvontam a fél szemöldökömet, ezúttal szemben vele.
- Ne már, csak szórakoztam.- húzta a száját.
- Én is éppen azt csinálom, te bolond!- röhögtem ki, majd újra lovaglóülésbe helyezkedtem. Hitetlenül felnevetett, majd megcsókolt.
- Milyen kellemes, férfias illatod van.- mosolyodott el.
- Csokis axe.- vontam meg a vállamat. Végignézett rajtam, majd elvigyorodott.
- Tudod, tetszik a top ami rajtad volt, de ez a melltartó jobban bejön.- nyalta meg az ajkát.
- Igen?- kacérkodtam.
- De valahol jobban tetszene. Mégpedig a földön, a többi ruhánk között.- sötéten szikrázott szeme a vágytól. Elhúztam a számat.
- Harry, hidd el, szeretném. De neme ma este.- feleltem fájdalmasan.
- Tudom és várok!- mondta majd nyomott egy puszit az ajkaimra. Szórakoztunk még így egy kicsit, majd mindketten ásítozni kezdtünk és inkább eltettük magunkat holnapra.

Kérés

Sziasztok! Először is nagyon szépen megköszönöm mindenkinek, aki olvas. Nagyon jó dolog napi 20-30 nézőszámra feljönni. Nem, ez nem egy nagy szám, de nekem tényleg sokat jelent. Most pedig egy kéréssel fárasztanálak titeket. Van egy oldalam facebook-on, amit kicsit szeretnék feldobni. Természetesen 1D-s az is. Szóval, aki volna olyan kedves, hogy segítene nekem egy lájkkal, annak nagyon megköszönném. Attól pedig mélységesen boldog lennék, ha esetleg egy- két embernek elküldenétek az oldalt. Itt a link: katt ide
Előre is nagyon, nagyon, nagyon köszönöm a segítséget nektek ! :)


A ti írótok xx

On the beach (17. rész)

Már jó néhány napja Hazz házában töltöttük az estéket. Na, nem azért, amire valószínűleg gondoltok. Csak ott nyugisabb volt és nem kellett hallgatni, ahogy Alice és Zayn rendszerint összekapnak. Nem értem, elég sokszor volt összeszólalkozásuk mostanában. Alice nem mondd semmit, Zayn-t pedig nem is kérdeztem, őt majd Hazza faggatja. Majd meglátjuk, mi lesz ebből. Az üzletből léptem ki a műszakom után, amikor megpillantottam a gyönyörű, fekete Range Rover-t az út szélén. Méghozzá Harry autója volt, felismertem a rendszámot. Kinyílt az ajtó és mosolyogva nézett rám, mire elnevettem magam és odaszaladtam hozzá. Néhány gyors, kocsi takarásában váltott csók után közölte, hogy mekizünk egyet. Természetesen örültem neki. Két dolog, amit imádok, meki és Harry, méghozzá egyszerre. A szokásostól eltérő módon nem kocsiból kértük, hanem bent leültünk egy asztalhoz. Nem volt nagy a nyüzsi, szóval kajálhattunk nyugodtan. Mivel attól, hogy együtt járunk és persze imádjuk egymást, úgy viselkedünk legtöbbször, mintha csak haverok lennénk, ez most sem volt másképp. Valami nagy hülyeséget mondott, mire áthajoltam az asztal felett és megcsókoltam, ugye bár senki sem látott, mert eléggé takarásban ültünk. Megkajáltunk és visszavittük a tálcákat majd kimentünk a parkolóba. Ahogy a kocsi felé tartottunk észrevettem egy kisboltot, mire rögtön felcsillant a szemem.

- Mindjárt jövök!- nyomtam egy puszit az arcára, majd átszaladtam az úton és bementem majd rögtön az energiaitalos pulthoz mentem. Kiválasztottam a kedvenc márkámat, majd a pulthoz sétálva még hozzácsaptam egy csomag milka csokis kekszet. Letettem a pultra, mire a kiszolgáló nő furán kezdett méregetni.

- Sajnálom, azt nem adhatom ki.- biccentett a monsterem felé. 

- Miért?- kérdeztem vissza.

- Mert még nem töltötted be a 18-at.- közölte. Jó tudni.

- De, betöltöttem, tessék itt a személyim is.- raktam elé a kis kártyát, mire sűrűn bocsánatot kért és beütötte a vásárolt termékeket, majd megkaptam a visszajárót és szaladtam vissza a kocsihoz.

- Mi tartott idáig.- kérdezősködött Hazz egy apró csók után amit a kocsiba szállásom után kaptam. 

- A nő nem akarta kiadni az energiaitalt mert nem hitte el, hogy 18 elmúltam. - magyarázkodtam. Bólintott egyet mosolyogva majd haza indultunk. Amikor beálltunk a garázsba, kiabálásra lettünk figyelmesek. Szinte már ijedten pillantottam Hazza-ra. Szorosabban húzott magához, hogy megnyugtasson.
- Nincs semmi baj, kicsim, biztos csak a szomszédok.- igyekezett biztos lenni magában. Viszont amikor beléptünk a bejárati ajtón, szó szerint maga mögé rántott. Alice és Zayn olyan durván veszekedtek, hogy szó szerint dobálóztak. Minden ellenkezése ellenére is kibújtam Harry biztonságot nyújtó teste mögül és kettejük közé ugrottam.
- Gyerekek, ezt ne, légyszíves! Ne vitázzatok, könyörgöm.
- Neked ehhez semmi közöd, ne szólj bele!- förmedt rám Zayn.
- Okosan beszélj vele, haver!- emelte fel a hangját Harry.
- Ha nem dumál bele a dolgaimba akkor nem beszélek így vele. Ő volt a hülye.- felelte váll rángatva.
- Akkora bunkó vagy mostanában, Zayn!- közölte Alice.
- Ne, Alice. Ne mondj olyat amit még megbánhatsz.- simítottam meg legjobb barátnőm karját. Egész teste remegett a dühtől és habár titkolja, én láttam a szemén, hogy sírt is. Nem tudom, mi ütött Zayn-be. Annyira szeretik egymást.
- Én vagyok bunkó? Te vihorászol a kávézóban mindenkivel.- tett szemrehányást.
- Zayn, hányszor magyarázzam el, hogy a felszolgálóknak kedvesnek kell lenniük?- kiáltotta Alice. Ezek szerint a vita forrása Alice új melóhelye. Valószínűleg Zayn féltékeny, ami igazából tök édes dolog, egy bizonyos szintig.
- Ti most komolyan azon veszekszetek, hogy szeretitek egymást?- kerekedett el a szeme Hazz-nak. Mondjuk, igaza volt.
- Tessék?- kérdeztek vissza együtt. Hah, jól haladunk.
- Azért vitáztok, mert Alice kedves a vevőkkel, Zayn pedig fél, hogy valamelyik vevőnek bejön majd Alice és elveszi tőle.- közölte velük egyszerűen. Összenéztek, én pedig lassan Harry mellé sétáltam.
- Gyere!- kulcsolta rá ujjait az enyémekre majd felhúzott az emeletre. A lépcső tetejéről még láttam ahogyan Zayn átöleli Alice-t és bocsánatkérően néz rá, aki erre elmosolyodik és megcsókolja. Juj, végre abbahagyják a hetek óta tartó vitát. Harry szobájában az ágyán heverésztünk.
- Eszméletlen volt, ahogy rávezetted őket, mekkora hülyeségen vitáznak.- néztem fel a csillogó zöld szempárba. Mosolyogva pillantott rám, majd kicsit elkomolyodott.
- Tapasztalatból szóltam hozzájuk. Mi is hülyeség miatt vitáztunk..- felelte sejtelmes hangon.
- Ez igaz.- értettem egyet, majd szorosabban hozzá bújtam, biztosítani akartam ezzel, hogy soha többé nem vitázunk hülyeségeken. Unottan kapcsolgattuk a tévét. Sehol sem ment semmi jó.
- Nézzünk ki a tengerpartra! Olyan régen voltam már ott.- néztem rá könyörgően. Beleegyezett hál' Istennek. Átszaladtam a szobámba, felkaptam az egyik bikinimet, majd visszavettem a rövid gatyát és a topot. Belegyűrtem a táskámba a törölközőt és a szörfruhámat, naptejet, strandtörölközőt és persze a tetejére odadobtam a pénztárcámat is. Visszamentem az imádni való göndör srác szobájába, ahol őt egyetlen fürdőnadrágban találtam.
- Jól áll!- biccentettem a nadrágja felé. Ellenállhatatlan féloldalas mosolyra húzta ajkait, aminek köszönhetően nem tudtam visszafogni magam, hanem rögtön hozzá léptem és megcsókoltam.
- Ennyire jó ez a gatya?- nézett nevetve a csíkos darabra. Kicsit szégyenlősen megvontam a vállamat. Az ágyra parancsolt amíg levette a nadrágot és az eddig viselt farmert visszavette a helyére, majd felkaptam a pólóját is. Beledobtam a táskámba a gatyáját és indultunk is. Lent mondjuk nagyon gyorsan haladtunk nehogy zavarjuk Zayn-t és Alice-t, akik 'jól érezték magukat' a kanapén. Én azt terveztem, hogy majd kiosonunk, de Harry megcáfolta ezt a dolgot.
- Hé Zayn!- kiáltott rá, mire ő megszakítva a csókot felnézett, hogy ki szólítja. Harry a farzsebéből előhúzott egy kis csomagot és odadobta Zayn-nek aki elkapta, majd kérdőn nézett felénk.
- Csak óvatosan!- mondta, majd rákacsintott. Zayn forgatta egy ideig az óvszert a keze között,majd egy vállrándítással zsebre tette. Mikor kiértünk az ajtón a fejemet fogva röhögtem.
- Mi olyan vicces? A biztonság fontos.- mosolyodott el ő is.
- Ezt pont te mondod? Harry 69 Styles?- kérdeztem csípőre tett kézzel és félig felvont szemöldökkel.
- Én mondom, hisz hallod. Amúgy meg, én kikérem magamnak, elővigyázatos perverz vagyok.- nyomott egy puszit a homlokomra. Ragaszkodtam hozzá, hogy sétálva tegyük meg az utat a strandig. Közel van és egyébként is olyan jó idő van. A parton lévő öltözőkben átöltöztünk, majd kinéztünk egy helyet a cuccunknak. Leterítettük a strandtörölközőt, majd lehasaltam rá, hogy Hazz bekenhessen.
- Tök jól masszírozol.- nyögtem kicsit extázisban.
- Hé baby, itt kicsit sok ember van, majd egy kicsit nyugisabb helyen.- vigyorgott a hangjából ítélve. Mikor végzett, helyet cseréltünk. Kis kezemmel markolásztam a hátát, miközben dörzsöltem bele a naptejet. Gondoltam, szórakozok vele egy kicsit. Előre hajoltam, teljesen a füléig.
- Óvatosan édes, nehogy felálljon, ahogy markolászom a hátadat.- suttogtam, egy kicsit érzékien, csak a móka kedvéért.
- Nagyon küzdenem kell, hogy ne történjen meg.- nézett rám hátra egy pimasz mosolyt villantva. Imádom ezt a mosolyt. Ajkaimat lassan a hátához érintettem és nyomtam egy puszit a háta közepére, jelezve, hogy kész van, majd lemásztam róla.
- Úszunk egyet?- kérdezte, mire rögtön igent mondtam és belegázoltunk kézen fogva a vízbe. Elengedtem a kezét és előre úsztam néhány méterre, majd háton lebegtem és intettem, hogy jöjjön oda hozzám. Odaúszott mellém, majd a karjait alám csúsztatta, így a víz felett tartott. Kezemet a homlokomra támasztva árnyékoltam a szememnek, hogy fel tudjak nézni rá.
- Tudsz szörfözni?- kérdeztem tőle.
- Megállok a deszkán, de nem vagyok profi.- mosolygott rám eszméletlen szépen. Hasra fordultam a kezében, mire elengedett így elindultunk a part felé úszva. A szörfüzlet felé vettük az irányt, ahol lehet kölcsönözni. Nagyon ismerem a helyet. Régebben egész nyáron itt lógtam. Bementünk, mire a pultos csaj háromszor végig nézett rajtam.
- Visszatértél, Amy?- érdeklődött mosolyogva.
- Látod, itt vagyok és maradok is.- mosolyogtam régi jó ismerősömre, Kelly-re.
- Örülök. És miben segíthetek?- dobta át hosszú szőke haját a válla felett.
- Egy férfi szörfruhát és két deszkát szeretnénk.- mondtam, miközben azzal szórakoztattam magam, hogy Harry tenyerébe pacsizok. Elmosolyodott, mikor leesett, hogy nem a legjobb haverommal vagyok itt, hanem a barátommal. Rákérdezett a számozásra, amit ugye fejből tudok és megsaccoltam, mekkora kellhet Hazz-nak. Ameddig ő öltözött, addig én választottam deszkát. Kijött és megcserélődött a dolog mert én öltöztem, ő pedig deszkát vadászott. Kifizettük a bérleti díjat, majd elköszöntünk és elhagytuk a helyet. Szerencsére be voltak viaszozva. Leszúrtam a deszkámat, majd egy hullám felé biccentve közöltem Hazza-val, hogy kíváncsi vagyok mit tud. Őszintén, nagyon ügyes, ahhoz képest, amennyit elárult. A következő menetre mentem én is vele. Nem tudom meddig szörföztünk de nagyon élveztem. Végül kieveztünk a partra és leszúrtuk a deszkákat. Már alig volt néhány ember a parton. Lehúztam a szörfruha cipzárját és kibújtam belőle, majd visszavettem a ruhámat. Harry is így cselekedett. A deszkákat és a ruhát visszavittük majd a cuccot összerakva haza indultunk.
- Most nézd meg, úgy nézek ki mint akinek folyik a teje.- mutattam a felsőmre, ami a mellemen csurom vizes volt.
- Na látod, ha nem lennék elővigyázatos, akkor lehet, hogy tényleg a tejed folyna.- nevetett fel. Nem bírtam ki, vele nevettem én is.  Beléptünk a bejárati ajtón, a nappaliban pedig a kis gerlepár ücsörgött.
- Sziasztok. Na, volt haszna a kis ajándékunknak ?- röhögött Hazz.
- Semmi közöd hozzá, Styles!- röhögött Zayn is, majd felállt a kanapéról és a konyhába ment.
- Voooooooolt!- suttogta Alice úgy, hogy mi halljuk de Zayn ne. Nevetve mentem fel a szobámba. Az ágyamon heverésztem, amikor kopogtak.
- Ki az?- kérdeztem.
- A kaszás!- szólt vissza.
- Gyere be, üdv itt.- mosolyodtam el. Természetesen Harry volt az.
- Ha gondolod, van még egy.- lobogtatta a kis csomagot, miközben az ajkába harapott.
- Tudod, hogy az adósom vagy. Hiszen te mondtad..- mosolyodtam el kacéran.
- Azt így is meg tudom téríteni.- felelte kötekedve.
- De én nem így szeretném.-kacsintottam rá.

Party Hard (16. rész)

A reptéren leszállva a repülőről, Louis közölte, hogy este bulizunk. Házi buli. Hát oké, nem volt ellenünkre. Otthon élménybeszámolót tartottunk, majd a srácok nagylelkűen engedélyeztek egy kis pihit nekünk. Harry ágyában heverésztünk, természetesen semmi kedvünk sem volt aludni. 

- Mit fogsz felvenni estére?- kérdezte rekedtes hangon.

- Nem tudom, van ötleted?- érdeklődtem.

- Valami szexit.- suttogta a fülembe. Nagyon jól tudja, hogy ezzel kiakaszt és azért is csinálja. Hirtelen átvetettem a lábamat a csípője felett és lovaglóülésbe helyezkedtem. Néhány tincs az arcomba lógott, ezeket hátrasimítottam. 

- Szóval, azt szeretnéd, ha szexi lennék. Nem tartasz tőle, hogy a részeg srácok kifigyelik a pillanatot, amikor nem vagy mellettem és akkor rám nyomulnak?- adtam elő teátrálisan a kérdésemet.

- Nem hagylak magadra egy pillanat erejéig sem. Vagy ha mégis, tudod, érted akárhány részeg állatot félholtra verek.- villantott egy elképesztően szép mosolyt. Kezei vándorútra indultak az oldalamon és a felsőmet egyre feljebb és feljebb húzta. Lehajoltam hozzá egy csókért, amikor drága bátyám benyitott.

- Hé, nem most kellene romantikázni. Szervezkedünk! Gyertek segíteni!- adta ki az utasítást. Morogva tápászkodtunk fel és mentünk ki mint a rossz gyerekek. Innentől kezdve a nap egy hatalmas rohanás lett. Szaladgáltunk piáért meg ilyesmikért. Aztán végre jött az idő, amikor készülődhettünk. Egy pánt nélküli miniruhára esett a választásom, ami mellrészen lila, alatta pedig teljesen fekete. Eléggé rövid, szinte csak annyit takar, amennyit törvény ír elő. Felvettem hozzá a fekete platformos cipőmet. Hajat mostam és egyszerűen megszárítottam, így természetes hullámossá vált, ami egész normálisan állt. Elkészítettem a sminkemet, majd megnéztem, hogy áll Alice. Mintha csak összebeszéltünk volna. Neki is van egy olyan ruhája mint az enyém, csak neki piros a mellrésze. A nappaliban ácsorogtunk amikor két kezet éreztem a derekamon.

- Teljesítetted a kérésemet, szépségem. Állati szexi vagy.- suttogott Harry. Ösztönösen megfordultam és megcsókoltam, aminek köszönhetően diadalittas vigyor terült szét az arcán. Kipakoltuk a piát majd vártunk. Nem sokkal később kezdtek érkezni az emberek. Fél óra elteltével már vadult a buli. Kendra érkezett Jas oldalán, szóval odamentünk hozzájuk beszélgetni. Egész jól érzem magam velük. Mesélte Kendra, hogy a szülei nagyon kedvelik Jas-t. Ha már a szülőknél jártunk én is megemlítettem a látogatásunkat. 

- Annyira jó fej családja van, hogy..- meséltem, mikor Alice megbökött.

- Lotyóveszély!- biccentett egy irányba, ahol Harry-t vette körül 3 lányka. Hogy is mondjam, a tipikus "anyuci cipője még nagy, de apuci farka kicsi már" kategória. Megropogtattam a kezemet.

- Elnézést, mindjárt jövök!- mondtam és megindultam, de Alice megfogta a karom.

- Csak higgadtan Amy, csak higgadtan!- kért, mire mosolyogva bólintottam. Átvágtam a hatalmas tömegen és lazán odaálltam Harry mellé.

- Már bocs, de éppen beszélgetünk.- szólt rám az egyik csaj. Erre csak megcsókoltam Hazz-t , majd feléjük pillantottam.

- Valami probléma van? Nincs? Akkor jó.- mondtam meg sem várva a választ, nyomtam még egy csókot az észveszejtő göndör srác ajkaira majd visszamentem az előző társasághoz. Niall próbálkozott a gitározással, de már volt benne egy kicsi, na jó elég sok, mert rossz helyen pengette. Mosolyogva odamentem.

- Héééééééé Amy!- örült nekem hangosan és látványosan. Lecsúsztattam a kezét a megfelelő helyre.

- Itt pengesd!- kacsintottam majd odasomfordáltam Louis mellé. Ő még egészen tiszta volt. 

- Jó, hogy jössz. Ő a húgom, Amy.- mutatott be engem valakiknek.

- Nagyon örvendek.- mosolyogtam az udvariasság kedvéért.

- Úgy szint.- felelte kórusban a kisebb csoport aki előttem állt. 

- Lou, nem láttad Alice-t?- érdeklődtem.

- Valahol Zayn-el van.- közölte. A hangsúlyából sejtettem, hogy nagyon is tudja, hogy hol és mit csinálnak. De ezt az "idegenek" előtt nem akarta mondani, amit megértettem, mivel kristálytisztán tudtam én is, hogy mi folyik abban a helységben. Nagyon remélem, hogy legalább egy szobát magukra zártak. Eszméletlen botrányt kavarna egy címlapfotó amin valami extrém helyen segítenek egymáson. Láttam, hogy Harry és Jas beszélgetnek, így én megkerestem Kendra-t. 

- Jössz táncolni?- néztem rá kérdőn.

- Menjek?- kérdezett vissza.

- Gyere, megőrjítjük a srácokat.- kacsintottam majd vonszoltam magam után a tánctérre egy olyan helyre ahol pont látnak minket. Ritmusra kezdtem mozgatni a csípőmet, Kendra pedig leutánozta a mozdulatot. 

- Ez tök jó dolog.- kiáltotta a nagy hangzavar miatt. 

- Igen. Imádok táncolni.- örvendeztem. Önfeledten táncoltunk, amikor két nagy kezet éreztem a derekamon lecsúszni a combjaimra. Ismerős érintést. Tudtam, hogy ki áll mögöttem, szóval hagytam, hogy a kezei szabadon vándorolhassanak az egész testemen.

- Felelőtlen dolog egy buliban szó nélkül hagyni, hogy egy vad idegen simogasson, nemde ?- csókolgatta végig a nyakamat majd a fülem mellé emelte az ajkait és vadítóan sutyorgott.

- Mást már rég felképeltem volna, de neked, Hazz természetesen szabad.- mosolyodtam el. Megfogtam a kezeit és az oldalamon tartottam őket. 

- Kiváltságos vagyok nálad, igaz édes?- rekedten motyogta, ami teljesen megvadított. Szembe fordultam vele és nyomtam egy puszit a füle mögötti részre.

- Most pedig velem jössz!- utasítottam úgy, hogy csak ő hallja. Rákulcsoltam ujjaimat az övéire majd húztam magam után, egészen a szobámig. Ott megálltunk, előkapartam a kulcsot és kinyitottam az ajtót. Belöktem rajta Hazz-t és bementem utána majd visszazártam. Megkerestem a plafonon lévő, apró neonfények kapcsolóját és felkapcsoltam. Az valamivel hangulatosabb volt, mint a normális lámpa. Odaléptem Hazza-hoz, majd megcsókoltam. Ujjaimat göndör fürtjei közé csúsztattam, szabad kezemmel arra késztettem, hogy vegye le a zakóját.

- Mi ez a vadság?- érdeklődött kaján vigyorral az arcán.

- Nem tudom, de élvezd ki, amíg tart.- feleltem nagy nehezen két csók között. A csókja olyan, mint a drog, ha egyszer elkezded, nem tudsz leállni vele. Lehámoztam róla a pólóját is és az ágyra löktem. Puszikkal hintettem be csupasz felsőtestét, majd a nadrágjához érve egy kicsit tétováztam, majd gyors mozdulatokkal kikapcsoltam az övét. Őszintén, a legextrémebb szexuális élményeim eddig Harry-vel történtek, és azok sem igazán minősíthetők annak, most mégis úgy éreztem, hogy szeretnék örömet okozni neki. Kezem kincskeresésre indult és végigsiklott, pont ott. Éreztem, hogy keményedik, amitől kicsit zavarba jöttem, viszont büszkeséggel töltött el, hogy miattam került ilyen állapotba. Úgy döntöttem, kínzom egy kicsit. Fájdalmasan lassan húztam le a nadrágját, már csak egy boxer választott el attól, hogy teljesen feledje előttem tökéletes testét. 

- Hé, ez így nem ér. Rajtad még van ruha.- tetette a sértődöttséget. Elnevettem magam majd a kezeit a ruhám aljához irányítottam, jelezve, hogy leveheti. Az én ruhám is a földön landolt, mint Harry összes ruhája. Csak egy-egy szál fehérnemű gátolt minket. A sajátomat mondjuk szándékomban állt magamon tartani, de az övét előbb-utóbb el akarom távolítani. Még néhányszor "merő véletlenségből" végigsiklott a kezem domborodó férfiasságán. 

- Az Isten szerelmére, Amy. Vedd már le rólam azt a rohadt boxert, könyörgöm.- kérlelt. Elmosolyodtam, majd nyomtam egy puszit az ajkaira. Lekúsztam az említett darabig és óvatosan a fogaim közé vettem és kicsit lejjebb húztam. Az újonnan felfedett területet néhány puha puszival illettem. Nem húztam tovább az agyát, letoltam bokáig, majd ledobtam a többi ruha közé a padlóra. 

- Előre szólok, életemben nem csináltam még ilyet sohasem, szóval ha valami nem jó, akkor szólj.- figyelmeztettem és megpróbáltam nem törődni a reszkető kezemmel. Megfogta a kezem és a nem kis méretű erekciójához vezette. Rácsúsztattam a kezem és lassan kezdtem mozgatni fel-le. Hátraszegte a fejét és lehunyt szemmel élvezte, ahogy kényeztetem. Kihasználtam, hogy nem figyel és egyszer-kétszer végignyaltam a teljes hosszát, majd a végét bekaptam. Tevékenységemre egy öblös, férfias nyögés csúszott ki a száján. Egy ideig csak a tetejét kényeztettem, majd amennyit tudtam, bekaptam. Elég gyorsan kezdtem szopni, mire rám szólt.

- Lassíts, szépségem.- nyögte, miközben egy hajtincsemet csavargatott. Eleget tettem a kérésének. A tempóváltás meghozta az eredményét, nemsokkal később erősen markolta a lepedőt. Tudtam, hogy már közel van. Valószínűleg azon volt, hogy késleltesse magát. Végigsimítottam egyik combján, ami megadta az utolsó löketet és átadta magát az élvezetnek. Mosolyogva néztem, ahogy a félisten önkívületi állapotban kapkodja a levegőt. 

- Nehéz elhinni, hogy először csinálod. Elképesztő vagy!- dicsért, amikor már rendesen lélegzett, mire kicsit elvörösödtem. 

- Van kedved visszamenni a többiekhez?- nyöszörögtem, mert tulajdonképpen nekem már nem volt.

- Szerintem maradjunk.- mondta, miközben felkapta az alsónadrágját. Lerántottam az ágyról a lepedőt, amit sikerült összemocskolnunk és bedobtam a szennyes tartóba.

- Erre ma este már úgysem lesz szükség.- mosolyogtam rá. Az ágyamban fekve felém nyújtotta a kezét, hogy csatlakozzak hozzá. Természetesen elfogadtam. 

- Az adósod vagyok, édes.- motyogta, miközben az oldalamat cirógatta. Nem értettem egészen, és az a minimális alkohol amit elfogyasztottam gátolta a gondolkodásomat is, úgyhogy holnapra hagytam a mondat kielemzését és inkább elaludtam.

Szülői pofavizit (15. rész)

Na szóval. Kendra és Jas egy hete járnak. A mozi után hazakísérte Kendra-t, majd a kapujukban megcsókolta, majd újra és újra. Annyira örültem nekik. Olyan édesek együtt és végre nem cikizik Kendra-t. Mi pedig, hát, hogy is mondjam, az összes kételyem szertefoszlott, amikor Harry meglobogtatott előttem két repülőjegyet és közölte, hogy elvisz a szüleihez. Eléggé parázok a dolog miatt. Mert mi lesz, ha mondjuk nem kedvelnek? Vagy ha éppen kifejezetten ellenezni fogják a kapcsolatunkat? Harry felnőtt, de akkor is, nagyon ad a szülei véleményére. Így történt, hogy remegett a kezem miközben hajnalban lesétáltam a lépcsőn hozzá az oldaltáskámmal. Természetesen kiszúrta.
- Mi a baj?- aggodalmaskodott.
- Parázok, hogy a szüleid nem fognak kedvelni.-húztam el a számat kínosan.
- Figyelj, Amy! Ismerem őket, tuti, hogy szeretni fognak.- biztató mosolyt villantva ölelt magához, ami igazán jól esett. Louis is elkészült, úgyhogy indulhattunk. Kivitt minket a reptérre és mondta, hogy valószínűleg ő is jön értünk. Elköszöntünk tőle majd becsekkoltunk. Érdekes módon a Directionerek akik szintén utaztak valamerre, nem kérdőjelezték meg, hogy mit keres Louis húga a reptéren Harry-vel. Felszálltunk a gépre, nos hát a repülőút hosszú volt és unalmas. Az boldogított egyedül, hogy Harry időnként megszorította a kezem. Leszálltunk és fogtunk egy taxit. Mikor kiszálltunk és kifizettük megcsapta az orrom a jellemző angliai esőillat. Mennyire imádtam kiskoromban az esőben mászkálni. A ház előtt már kicsit remegtünk. Egyébként, Hazz nem közölte a szüleivel, hogy engem is hoz. Harry kinyitotta az ajtót, majd maga előtt betessékelt. Az anyukája, Anne és a nővére, Gemma szinte rohantak az ajtó felé. Még ők Harry-t szorongatták, én enyhén megszeppenve ácsorogtam mellettük.
- Azt akartam, hogy első kézből tudjátok meg, ne a pletykalapokból, hogy van barátnőm. Gondoltam, elhozom magammal bemutatni. Anyu, Gemma, ő itt Amy Tomlinson.- mutatott be hivatalosan, mire még jobban megszeppentem. Eléggé családias módon üdvözöltek. Mintha ezer éve ismernénk egymást.
- Tomlinson?- kérdezett vissza Anne.
- Igen, Louis húga vagyok.- feleltem kicsit oldottabb hangulatban. A válaszomat egy mosollyal reagálta le. Nagyon úgy tűnt, hogy tetszik neki a dolog.
- Nagyon jól tetted, öcsi, hogy hazahoztad őt bemutatni.- mosolygott biztatóan rám. Kedves lánynak tűnik.
- Igen. Megismerhetjük a barátnődet. Ez az első ilyen alkalom, nem?- kért megerősítést Anne, mire Hazz bólintott egyet.
- Amy az első, és egyben egyetlen lány aki méltó arra, hogy megismerhesse a csodás szüleimet és nővéremet.- hízelgett. Amikor Anne-t öleli, olyan mint egy kisfiú, annyira aranyos. A nappaliban ülve beszélgettünk. Persze jöttek a kérdések, amikre mind válaszolnom kellett.
- Olyan vagy, mint a bátyád.- mosolygott rám Gemma.
- Ezt mondták már egy páran, de sohasem értettem.
- Vicces, aranyos és végtelenül megértőnek tűnsz. Mindig is ilyen lányt szántam a fiamnak.- felelte Anne a lánya helyett. Mivel ő is egyetértett, ezért bólogatva helyeselt az anyjának.
- Köszönöm.- mosolyodtam el szégyenlősen. Kis idő múlva nyílt az ajtó. Harry felállított a kanapéról és maga után húzott az ajtó felé. Megtörtént a férfias köszöntés. Először kézfogás, majd rájöttek, hogy hülyeség játszani a sziklaembert, így egy ölelést is láthattam.
- Amy, ő Joe Milward, aki apám helyett apámként nevelt.- nézett rá hálával a tekintetében. Először nem értette, hogy ki is vagyok, majd Hazz úgy döntött, hajlandó bemutatni.
- Joe, ő pedig Amy Tomlinson, a gyönyörűséges barátnőm.- karolt át és nyomott egy puszit a fejemre. Ugyan olyan szívélyes fogadtatásban részesültem, mint a többieknél.
- Louis a rokonod?- érdeklődött.
- Igen, az egyetlen bátyám.- mosolyogtam, teljesen oldott hangulatban, mikor a nappaliba értünk.
- Na, Amy. Most már ismersz mindenkit.- karolt át Gemma. Eddig nagyon jó fejnek találom. Abszolút barátkozós típus. Amíg Anne és Gemma készítette a vacsorát, Joe és Harry társaságában körbejártam a házat és az udvart. Harry háza mellett ez lett álmaim háza. Nagy, meseszép és az udvara is tök jó. A garázsba érve a mennyországban éreztem magamat.
- Ezek cross motorok?- biccentettem a járművek felé, szinte lélegzetvisszafojtva várva a választ.
- Igen, azok.- mosolygott Joe.
- Nekünk is volt, még amikor anyuékkal laktam, de anyu rávette aput, hogy adja el.- zsörtölődtem.
- Megyünk egy kört ?- kérdezte Harry felváltva rám és Joe-ra nézve.
- Harry, itt hagynád Amy-t egy kis motorozásért?- húzgálta a szemöldökét.
- Miről beszélsz? Jön ő is velünk. Valószínűnek tartom, hogy mindkettőnket lenyom.- nevetett, majd magához húzott, hogy adjon egy puszit, amit mosolyogva hagytam.
- Állok elébe. Öltözzünk fel és indulhatunk is.- egyezett bele Joe is a dologba. Harry a kezembe nyomta Gemma felszerelését. Felvettem, majd megmutattam magam nekik.
- Jól áll.- bólogattak elismerően szinkronban. Kitoltuk a motorokat az utcára, majd megbeszéltük mekkora lesz a kör. Begyűrtem a hajamat a sisak alá, majd összenézve a többiekkel elindultunk. Imádok motorozni. Olyasmi örömet nyújt mint a gördeszkázás. Hazz állítása beigazolódott. Egész szép előnnyel nyertem az első kört. A ház előtt állt Anne és mosolyogva nézett mikor megérkeztem.
- Mibe rángattak téged a srácok?- nevetett.
- Csak motorozunk egy kicsit.- feleltem mosolyogva miután eltávolítottam a sisakot.
- És ők hol vannak?- érdeklődött.
- Lehagytam őket.- dicsekedtem.- Imádok motorozni.- mondtam, mikor kijött Gemma is.
- Jól áll a ruha.- mosolygott a motoros felszerelésére biccentve.
- Köszi.- mosolyogtam vissza. A versenytársaim szinte egyszerre érkeztek meg.
- Nem semmi ez a lány.- mutatott rám Joe, miután nyomott egy csókot Anne ajkaira.
- Közénk való, az biztos.- karolt át újra Gemma. Hazza mosolyogva figyelte, hogy imád a családja. Mondjuk, nincs ez másképp fordítva sem. A hónaljam alá kaptam a sisakot és odasétáltam a motor mellett ácsorgó barátomhoz. Karjaimmal átfontam a nyakát így kicsit lejjebb húzva a fejét, hogy meg tudjam csókolni.
- Na, még mindig parázol, szépségem?- suttogta.
- Nem, most már nem.- biztosítottam mosolyogva. Gyanúsan méregettem az eget, majd felnéztem és bekövetkezett a sejtésem. Eleredt az eső. Betoltuk a garázsba a motorokat és a felszereléseket visszaraktuk a helyükre. Mire bementünk, ülhettünk is le, vacsorázni. Közben még rengeteget poénkodtunk és beszélgettünk. Joe miután megköszönte a vacsorát, elment letusolni és aludni, mert holnap korán megy dolgozni.
- Szeretnél menni fürödni, vagy mehetek elsőnek?- érdeklődött Hazz.
- Menj csak!- adtam egy gyors csókot neki. Mikor eltűnt az emeleten, hárman maradtunk, a lányok.
- Tudod, különleges vagy.- mondta mit sem sejtetve Gemma.
- Miért?- érdeklődtem.
- Te vagy az első lány, akit a fiam hazahozott. Eddig minden kapcsolatáról azt állította, hogy nem annyira tartós a dolog.- mesélte Anne.
- Én is úgy érzem, hogy ez hosszú távú dolog lesz. Mindennél jobban szeretem Harry-t.- közöltem. Ahogy néztem az arckifejezésüket, az tükröződött, hogy hisznek nekem. Mikor Hazz végzett, mentem én, majd még lementem hozzájuk egy kicsit beszélgetni. Anne is ment feküdni, szóval hárman maradtunk. Harry mellkasához bújva ültem a kanapén és hallgattam a beszélgetést.
- Annyira összeilletek! Aranyosak vagytok együtt.- mosolygott ránk Gemma, ami engem is mosolygásra késztetett. Harry pólójának aljával szórakoztam, majd mikor abbahagytam lenézett rám.
- Nem vagy még álmos?- simította meg az arcomat. Kómásan bólintottam. Gemma is elvonult a szobájába, majd Harry-vel felmentünk az emeletre.
- Vendégszobában szeretnél aludni, vagy inkább velem?- villantott egy szemtelen mosolyt. Halkan felnevettem, majd válaszoltam. Kinyitotta az ajtót, majd felcsukta a villanyt.
- Hű, ez aztán szoba!- ámulva néztem körbe a szobájában. Annyira jól néz ki. Teljesen ízléses az egész.
- Tetszik?- nyomott egy puszit a homlokomra.
- Nagyon!- néztem fel rá álmosan, mégis lelkesen. Kézen fogva az ágyhoz vezetett, majd egy kis kapcsoló segítségével felkapcsolta a falra rögzített égősort, a nagy lámpát pedig lekapcsolta. Az élénk, kék, apró fények halvány kékes árnyalatot adtak a szobának. Az ágyban fekve, Hazza-hoz bújva nézelődtem még kicsit, majd fáradtan letettem a fejem a mellkasára.
- Na, mit szólsz a családomhoz?- kérdezte, a hangjából ítélve mosolyogva.
- Nagyon szimpatikusak. Kedvelem őket.- feleltem az ujjbegyeimmel simogatva a mellkasát.
- Örülök. Mondtam, hogy imádni fognak.- ajándékozott meg egy puszival.- De most már látom, hogy nagyon kész vagy. Aludj!- mondta és simogatni kezdte a hátamat és a hajamat. Nem kellett kétszer kérnie. Néhány perc múlva már el is aludtam.

Eredmény (14. rész)

Reggel korán kellett mennem nyitni, ami azért is volt egy kicsit kellemetlen, mert este 11-kor még ébren voltunk. Harry bezzeg aludhat, neki csak délután van programja, én pedig mehetek melózni. Miután elkészültem elsétáltam az üzletig, a hátamon a gitártokkal, benne a gitárommal. Előkészítettem az üzletet a vevők fogadására, majd felhúztam a kirakaton lévő rolót és a táblát átfordítottam, amivel hivatalosan kinyitottam. Unalmamban felültem a pultra és pengetni kezdtem a gitáromat. Nem sokkal később megérkezett a mai társam.
- Jó reggelt!- ásított bele a köszönésbe.
- Szia Jas! Hosszú volt az éjszaka?- vigyorogtam rá.
- El sem hinnéd, mennyire.- röhögött. Jas nagyon aranyos srác, lélegzetelállító külsővel és imádni való kisugárzással. Nem csodálom, hogy Kendra odáig van érte. De akár mennyire is jó srác, Harry-hez nem érhet fel. Legalábbis az én szememben nem. Két órán keresztül senki sem volt bent, ami mondjuk mindennapos. Általában 8-9 óra felé jönnek a vevők, ahogy ma is. A polcokon rendezgettem a lemezeket, amikor Jas odasomfordált hozzám.
- Figyelj csak, Amy!- szólított meg.
- Igen?- jeleztem a figyelmemet, anélkül, hogy a tekintetemet levettem volna a lemezekről.
- Kendra-nak van barátja?- kérdezte, mire elfogott a kíváncsiság, így hagytam a fenébe a lemezeket és ránéztem.
- Nem, nincs barátja.- feleltem. Kis ideig töprengett, majd kínosan felröhögve megdörzsölte a tarkóját.
- Szerinted mit szólna hozzá, ha felhívnám?- bökte ki végül. Annyira boldog lettem, hogy úgy néz ki összejön nekik ez a dolog.
- Szerintem örülne neki. Próbáld meg!- biztattam. Amint a pult felé indult, kivettem a zsebemből a telefont és rekordgyorsasággal írtam egy sms-t Kendra-nak, hogy ne ijedjen meg. Azt persze nem mondtam el, hogy mitől ne. Nem akartam lelőni a poént. Negyed óra múlva az összes lemez a helyére került én pedig visszamentem a kasszához, ahol Jas a gitáromon játszott.
- Nem is mondtad, hogy tudsz gitározni.- ámuldoztam.
- Nem kérdezted.- villantott egy szemtelen mosolyt. Erre csak felnevettem. Annyira szurkolok neki és Kendra-nak. Tuti aranyosak lennének, és remélem lesznek is. A műszakváltás felé Jas előrejött a raktárból.
- Amy, itt tudnál maradni egyedül, amíg Kendra vagy Rose megérkezik? Nekem ki kéne mennem a reptérre anyuékért.- mondta, kicsit kérlelő hangon. Valószínűleg attól tartott, hogy nemet mondok.
- Persze, hogy maradok.- mosolyogtam.
- Örök hálám.- kacsintott rám, majd elköszönt és kilépett az ajtón. Kendra érkezett nem sokkal később, pontosan műszakváltáskor. Úgy nézett ki, mint tegnap, csak ma egy topánka volt rajta, fehér farmerrel és egy lila toppal. A haját és a sminket is nagyon jól megcsinálta.
- Úristen Amy!- rohant oda hozzám.
- Szia!- köszöntöttem széles mosollyal.
- Képzeld, holnap moziba megyek Jas-el. Felhívott, hogy megkérdezze, van-e kedvem hozzá. Annyira meglepett és nagyon örültem. De vajon honnan tudja a számomat?-töprengett el.
- Hát, szóval. Az a helyzet, hogy tőlem.- nyögtem ki, mire áthajolt a pulton és megölelt. Még beszélgettünk egy sort, majd beígértem neki egy vásárlást holnap délelőttre, hogy a lehető legjobb formáját hozhassa a randin. Elbúcsúztam, majd a gitárommal a tokban rohantam haza, hogy még legyen egy kis időm Harry-vel, mielőtt lelépnek. Néhány saroknyira voltam, amikor üzenetem érkezett. Azt írta, hogy hozzá menjek. Hát oké. Nem sokkal később odaértem. Benyomkodtam a kapu zárkódját, amit már kívülről fújok. Kopogtam néhányat, majd vártam. Mikor kinyílt az ajtó, megpillantottam a gyönyörű zöld szempárt, és az azt keretező sötét, göndör fürtöket, és a gazdájukat, a világ legédesebb srácának személyében.
- Szia, szépségem.- köszöntött majd mielőtt viszonozhattam volna, ajkait az enyémre nyomta, ezzel megakadályozva azt. Feltűnt, hogy a szürke melegítőn kívül nincs rajta semmi. Fedetlen felsőtestén nem egyszer siklott át a tekintetem.
- Miért is mondtad, hogy jöjjek ide?- érdeklődtem.
- A mai műsorunk el lett tolva, mert a riporternek valami családi programja akadt és nem volt senki aki beugorhatott volna a helyére. Úgy gondoltam, hogy az így felszabadult időt a gyönyörű barátnőmmel fogom tölteni.- nézett le rám, miközben két kézzel átkarolta a derekamat és így még közelebb húzott magához. Kidolgozott mellkasához döntöttem a homlokom és hallgattam a szívverését, még mindig a nappaliban ácsorogva.
- És mit terveztél?- mosolyogtam rá, mikor a szobájába értünk. Most vettem észre, hogy a kezében van a laptopja, igaz, hogy összecsukva.
- Gondoltam, ask-ozhatnánk kicsit.- ajánlotta fel. Imádom azt az oldalt, szóval belementem. Csináltunk rengeteg vidiválaszt is. Volt egy egész aranyos kérdés, vagyis nem teljesen kérdés volt. Másolom
"Sok lány lenne a helyedben, Amy. A bátyád is és a legjobb haverod is nagyon helyesek." Igen, még nem került bejelentésre, hogy együtt vagyunk. Gondoltam, majd máshogy tudja meg a világ. Szóval rányomtam a válaszra és a következő sikerült.
"Én is nagyon szerencsésnek tartom magamat. De, hogy ne legyetek szomorúak, kedves Directionerek, osztozok veletek Harry-n."- mondtam, majd nyomtam egy puszit az arcára, ő pedig elmosolyodott. A videó közzététele után megnéztem a lány adatlapját. Igazán szép lány. Elgondolkodtam rajta, hogy megérdemlem-e ezt a tökéletes srácot, miközben olyan lányok, mint az a kérdező, nem kaphatják meg. Láthatta rajtam, hogy valami nem oké, úgyhogy a laptopot arrébb téve magához húzott.
- Most mi történt?- kérdezte aggodalmas hangon.
- Semmi.- feleltem, de nem bíztam igazán a hangomban, nos volt rá okom. Felismerhetetlenül vékonynak hallottam.
- Összeesküvés-elmélet, életkedvtelenség vagy csak valami nem tetszik?- tippelgetett, amit hamar meguntam és inkább kiböktem.
- Csak az futott át az agyamon, hogy nem érdemellek meg téged.- vallottam be, mire szinte már rémülten vont az ölelésébe.
- Ezt gyorsan felejtsd el!- kérlelt. Csak csendben bólintottam és élveztem a közelségét. Ő a világ legédesebb sráca, és csak az enyém!

Az átalakítás (13. rész)

Mikor felkeltem, nem találtam az ágyban senkit magam mellett. Átmentem a szobájába és ott öltözködött. Odasétáltam hozzá és végighúztam a kezem tökéletes mellkasán és kicsit súroltam kockáit a körmömmel, amit egy férfias morgással dicsért, mire ajkamba haraptam. Óvatosan a fülemhez hajolt.

- Hidd el, szívesen maradnék itt veled, édes, de muszáj mennünk egy interjúra.- sajnálkozott. 

- Semmi baj.- mosolyogtam rá és a kezébe adtam a fehér pólóját ami annyira jól áll neki, majd egy gyors csókot nyomtam az ajkaira és lementem a konyhába. A kanapén Alice ücsörgött, kávét szürcsölgetett. Mostanában egész sokat van nálunk, ami természetesen nagyon jó dolog. Leültem mellé és rögtön beszélgetni kezdtünk. Beavattam a mai tervembe. A srácok lerobogtak egymás után, majd Hazz és Zayn mellénk léptek mi pedig feltápászkodva megcsókoltuk őket.

- Meglesztek egész nap egyedül?- kérdezte Zayn, mire Alice nevetve annyit válaszolt, hogy "nagylányok vagyunk, ne féltsen minket".

- Mit terveztél mára, szépségem?- fúrta tekintetét az enyémbe a göndör hajú félisten, aki épp magához ölelt. 

- Segítek egy barátnőmnek megtalálni a stílusát.- mosolyogtam rá, mire bólintott és egy csók után elengedett és hülyülve kivonultak a garázsba, majd elhúztak. Tárcsáztam Kendra telefonszámát és megkérdeztem, hogy ma ráér-e átjönni. Örült a hívásnak és mondta, hogy azonnal indul. Körülbelül 20 perc múlva már kopogtatott, mi pedig kiszaladtunk. 

- Szia!- köszöntöttem mosolyogva, miközben beinvitáltam.

- Sz-sziasztok!- dadogta.- Ketten laktok ebben a hatalmas, gyönyörű házban?- érdeklődött zavartan.

- Dehogy, a srácokkal, és én nem is lakom itt, vagyis, még nem.- nevetett Alice. Egy ideje már fontolgatják, hogy hozzánk költözik, aminek őszintén nagyon örülnék.

- Biztosan nem zavarok?- rémült meg a srácok említése miatt.

- Persze, hogy nem. Nincsenek itthon a fiúk és amúgy is, ez részben az én házam!- mosolyogtam rá, majd bevezettem a szobámba, ahol ámult-bámult.

- Kezdhetjük?- hozta Alice a fürdőszobám fél tartalmát. Hajvasaló, hajsütő, sminkcuccok és miegymás. 

- Aha, persze.- mosolygott izgatottan Kendra, mikor a szék felé irányítottam. 

- Na, először is. Mit próbáljunk meg elsőnek?- fordultam Alice felé. 

- Egyenes haj, szolid smink?- kérdezett vissza. Bólintottam, majd bedugtam a hajvasalót és leültem az asztal szélére, ameddig Alice a smink-remekművét készítette. Mire befejezte, a hajvasaló rendesen felmelegedett. Helyet cseréltünk és kivasaltam a haját. Mikor kész lett, a tükörképét néztük. Hát, nem lett az igazi. Megpróbáltuk kicsit feltupírozni a haját, ami katasztrófa lett. A smink sem volt az igazi, szóval Alice letörölte, majd kihúzta a szemét elég láthatóan szemceruzával és használt egy kis szemhéj tust meg szempilla spirált. Egész szép lett. Szóval jöhetett a haj, ami ugye az én feladatom. Besütöttem a haját, na nem olyan durva göndörre. A végeredményt látva, gyönyörű volt. Már csak a ruha kellett, szóval a kezébe nyomtam egy kockás szoknyát és egy fehér topot. Miután felvette, elhúztuk a szánkat.

- Ez nem az igazi.- mondtam, majd újra kutatni kezdtem és odaadtam egy apró virágmintás miniruhát hozzá illő mintájú félcipővel.

- Na ez már fasza!- bólogatott elismerően Alice. Mivel ma Kendra-val ketten dolgozunk, úgy döntöttünk, hárman állunk be és Alice is velünk jön. Sétáltunk egy kellemeset a kereskedésig, majd leváltottuk Jake-t és Rose-t akik már ki voltak akadva a plasztik cicáktól (igen, Jake rajongói). Főleg Rose-nak nem tetszik, mert nemrég jöttek össze és így zavarja nagyon a kislányok aktivitása. Fellélegezve köszöntek el tőlünk majd kimentek. Nem sokkal később Jas lépett be, a kezében néhány papírral. Azokat nézegette, miközben a kasszához lépett.
- Szia Amy! Kendra nem ért még be?- kérdezte, mire a mellettem ülő lány megszeppenve köszörülte a torkát, majd felnézett a lányos zavarából.
- Szia Jas!- köszönt, teljesen nyugodt hangon, mire a srác elcsodálkozva nézett rá. Ez már haladás.

***

A medence szélén heverésztünk Alice-el kettesben, amikor hallottuk, hogy az elektromos kapu nyílik, tehát a srácok hazaértek. Előrekiáltottunk, mire mindannyian odasétáltak hozzánk. Zayn és Louis rögtön ledobálták a ruháikat és egy szál boxerben beleugrottak a medencébe. Alice és Niall követte őket, végül Liam sem döntött másképp. Lábujjhegyre állva megcsókoltam Harry-t és kicsatoltam az övét.

- Amy, itt, kint a többiek előtt?-kajánul vigyorgott. Letoltam a nadrágját, ő pedig kilépett belőle.

- Lazíts Hazz, csak úszni megyünk!- nyomtam egy puszit a nyakára. Beugrottam a vízbe majd miután megszabadult a pólójától követett engem. Addig pancsoltunk odakint, amíg nem kezdett kicsit kihűlni a víz, vagyis este tízig. Ezért imádom L.A-t. 

Együtt (12.rész)

- Harry..- nyögtem nagy nehezen.
- Nem szeretnéd?- kérdezte és kicsit leocsúdott a kedve.
- Akarlak!- suttogtam a fülébe. Arcán diadalittas mosoly terült szét.
- Biztos, hogy velem akarod először?- nézett rám bizalmasan.
- Egész biztos!- közöltem, majd felültem, hogy meg tudjam csókolni. Percekig csak csókolt. Sohasem volt még ennyire érzéki, túlfűtött és kétségbeesett csókunk. A hátára löktem és a két oldala mellett térdeltem. Végigcsókolgattam kidolgozott felsőteste minden egyes centiméterét. Ahogy a kulcscsontját elértem, áttértem a nyakára. Egy vékony vonalat húztam a nyelvemmel, majd az álla vonalának és nyakának találkozását hintettem be puszikkal. Valószínűleg nem sok olyan barátnője volt eddig, mint én. A legtöbbnek az ágyteljesítménye tetszhetett igazán. Én viszont elolvadok minden pillantásától és átlagosan naponta 3-4 alkalommal újra beleszeretek. Úgy látta igazságosnak, ha már rajta nincs póló, akkor az én felsőmnek is mennie kell. Simán beleegyeztem, de a melltartómnak még muszáj volt maradnia. Minden egyes ruhadarab eltávolítása után kb. negyed óráig csak érzéki csókcsatákat vívtunk. Mikor már csak egy boxer volt rajta, rajtam pedig a bugyim és a melltartóm, komolyabbra akartuk fordítani a helyzetet. De ekkor meghallottuk a nyíló bejárati ajtót, hangos röhögés törte meg a ház teljes csendjét mire riadtan összenéztünk. Nem pont olyan helyzetben hagytak itt minket, hogy el tudnák viselni azt, ha mi itt fent túl jól érezzük magunkat, miközben néhány órája még üvöltöztünk. Gyorsan felkapkodtuk a ruháinkat és a lehető legnagyobb tempóban felöltöztünk. Hazz bekapcsolta a tévét és az ágyra feküdt, én pedig hozzábújtam és alvást színleltem, mivel lépteket hallottunk közeledni.
- Hazza, nem tudod..?- kezdte Louis, mire Harry felnézett rá és abbahagyta az oldalam gyengéd simogatását. Amint tudatosult, hogy én fekszem a karjai közt, bátyám elmosolyodott, majd kérdőn pillantott felénk.
- Minden rendben.- mosolygott Harry.
- Megbeszéltétek?- váltott komolyra.
- Úgy is mondhatjuk.- szólta el majdnem magát, mire nem bírtam ki és felkuncogtam.
- Amy, ébren vagy?- nézett rám Lou.
- Attól tartok.- vigyorogtam rá, majd nyomtam egy puszit Hazz arcára. Közös megegyezés alapján lementünk a nappaliba és az este hátralévő részét a többiekkel töltöttük. Rengeteget röhögtünk a társaságon, főleg mert mi ketten, illetve Liam-el hárman voltunk akik ma este nem ittunk. Amikor a többieket diszkréten ágyba dugtuk, jó éjt kívántunk Liam-nek, felmentünk a szobámba. A kanapémon elterülve feküdt és hallgatta ahogy gitározom. Visszatettem a hangszert az állványára és odabújtam Hazz-hoz. Homlokon puszilva köszönte meg a gesztust.
- Szeretsz?- néztem fel rá mosolyogva.
- El sem tudod képzelni, mennyire!- húzott szorosabban magához.- És te ?- pislogott rám.
- Ha nem szeretnélek, most nem itt lennék a karjaid között!- dugtam homlokomat a nyaka hajlatába, így intenzívebben érezhettem az illatát. Simogatta a hajamat, mire én nyomtam egy puszit a nyakára. Mikor már harmadjára ásítottam akkorát, hogy bekönnyeztem, Harry elzavart aludni. Persze ő is maradt nálam éjszakára. A karjai közt aludni, hát őszintén, pótolhatatlan érzés.

A nagy vita (11. rész)

- Nálad ez így megy? Ha az egyikkel nem jön össze, ott a másik?- lesajnált.
- Nem tudod mit mondasz. Nem voltál ott, nem tudhatod mi történt ott!- ingerülten feleltem.
- Hidd el, el tudom képzelni.- hallottam a gúnyt a hangjában.
- De ne képzelegj! Nincs jogod történeteket kreálni rólam, érted?- dörzsöltem ingerülten az arcomat.
- Leléptél, vele voltál és nem vetted fel a telefont. Ez csak egyet jelenthet..-töprengett. Tudtam mire gondol.
- Harry én nem hiszek a fülemnek. Te komolyan azt feltételezed rólam, hogy lefeküdnék valakivel amikor veled járok?- hüledeztem.
- Csak, hogy mi nem járunk.- közölte szárazon, mire újra könnybe lábadt a szemem.
- Igazad van, nincs köztünk semmi. Egyébként, ha minden áron tudni szeretnéd, akkor elárulom, hogy éppen miattad bőgtem, amikor rám talált. Biztos, hogy nem utasított volna vissza. De én nem tettem semmit, bíztam benned, hogy majd ha hazajöttem, talán megbánod a dolgot és akkor minden oké lesz. Ez persze csak egy álom volt.- gördült le az első könnycseppem és úgy éreztem azonnal fel kell mennem a szobámba. Nem akartam, hogy lássa milyen gyenge vagyok. A szobám közepére leroskadva egyre csak sírtam. Nem az fájt igazán, hogy nem teljesült be a vágyam, hanem még ilyet feltételez rólam.
- Amy, gyere ki, könyörgöm!- üvöltött be a szobámba. Ingerült állapotomban kivágtattam a szobából.
- Mi az? Mit szeretnél? Egy képet csinálni az újabb trófeádról? Vagy esetleg meg akarsz mutatni Jess-nek? Ki vele!- kiabáltam.
- Nyugodj már le !- kért, kicsit másabb hangnemben mint akart.
- Miért nyugodjak le, mi ?- kérdeztem.
- Mert azt mondtam!- szólt vissza élesen.
- Igen? Azt mondtad? És az engem mennyiben érint? Azt kell tennem amit mondasz?- üvöltöttem már szinte az ideg összeroppanás környékén. A nagy kiáltozásra kijött Louis.
- Nem lehetne csendesebben, Amy?- vont kérdőre.
- Úgy van, Louis. Ez szép volt! Köszönöm a támogatást!- nem váltottam hangnemet és hangerőt. Bejöttek az udvarról a többiek is.- Na, ti is Harry mellett voksoltok, ugye?- néztem végig rajtuk, de senki sem válaszolt.
- Niall, Liam, Zayn... Alice. Igazatok is van. Nincs keresni valóm itt!- halkultam el teljesen. Senki sem szólt egy szót sem. - Louis, felhívom anyuékat, akarsz velük beszélni?- kérdeztem.
- Miért hívod őket?- érdeklődött.
- Lelépek innen! Nem vagyok idevaló. Csak a bajt csinálom. Nem szeretek útban lenni.-feleltem. - Vagy tudod mit? Spóroljunk időt. Én felmegyek és összepakolok, te addig felhívod őket. Még nincs késő az utazáshoz.- mondtam halkan, nehogy újra elbőgjem magamat. Odanyújtottam a telefonomat a kezébe, majd se szó-se beszéd, felmentem a szobába. Először csak ízlelgettem a keserű szájízemet. Az érzés, ahogy a legjobb barátnőm és a bátyám némán egyetértenek azzal, hogy nincs helyem itt, borzasztó. Gyorsan összepakoltam a cuccaimat, majd a bőröndömmel és a gitártokommal a hátamon levonultam a lépcsőről.
- Na, hívtad őket?- kérdeztem, a könnyeimet visszafojtva.
- Nem!- mondta.
- Akkor majd hívom én.- kikaptam a kezéből a telefont.
- Amy, nem mész sehová!- közölte.
- Majd én eldöntöm, jó?- vágtam vissza.
- Nem, itt maradsz!- parancsolt rám Harry.
- Miért? Nézni akarod ahogy teljesen összetörök? Ennyire jó érzés?- gúnyosan kérdeztem.
- Az eszem megáll tőled, te csaj!- túrt idegesen a hajába. Alice lefogta a kezem, Zayn pedig felszaladt az emeletre a cuccommal és vissza vitte a szobámba. Kicsit lenyugodtam és estig már csendben voltam. Nem kötöttem bele Hazz-ba sem. A szobámban hasaltam a szőnyegemen és ps-eztem, amikor kopogtak. Louis volt az.
- Megyünk ma egy bulira. Szeretnél jönni?- érdeklődött.
- Mennék szívesen, de most nem vagyok bulis hangulatomban.- húztam el a számat.
- Akkor viszont Hazza-val maradsz estére. Ő sem akar jönni. Képzeld, ő is összetört teljesen. Talán megvigasztalhatjátok egymást.-kacsintott rám, majd játékosan vállba lökött ököllel. Nem reagáltam rá, majd újra próbálta. Magamhoz rántottam bátyusomat és megölelgettem. Végigsimította a hajamat, majd még búcsúzóul megkért, hogy próbáljam meg elviselni Hazz társaságát. Miután leléptek, gondoltam megpróbálok jó fej lenni. Félve a következményektől, lesétáltam a lépcsőn. Ott ült a kanapén. Megálltam a kanapé mellett.
- Figyelj Harry..-kezdtem, de közbeszólt.
- Nem vagyunk beszélőviszonyban!- szólt rám ridegen, mire a mellkasom rögtön megfájdult.
- Az Isten áldja meg! Louis megkért, hogy viselkedjek normálisan. Én ezt meg is tettem. Sajnálom. Ennyi vagyok, nem tudom elérni, hogy te is úgy viselkedj velem.- mondtam keserűen, mégis hangosan, majd a konyhába mentem és a csap szélére támaszkodva lehajtottam a fejemet. Az utolsó könnycseppem koppanva hullott bele a sosem használt mosogató részbe.
- Amy!- szólt.
- Tessék?- fordultam hátra szipogva.
- Hagyd már abba! A fene sem hiszi el, hogy tényleg fáj ez az egész.- oltott le.
- Igen, igazad van, kicsit sem fáj. Csak majd' belehalok. Mondd csak, mit kéne tennem, hogy higgy nekem ?- vontam kérdőre. Olyan durván összevesztünk, körülbelül két óráig üvöltöttünk egymással. A kiinduló ok az volt, hogy nem hisz nekem. Utána jött az, hogy én aludtam más pasinál, amire rávágtam, hogy ő meg lefeküdt egy csajjal. És ez így ment teljesen addig, amíg a fejemhez nem vágta, hogy ha ő nem jön ki akkor kb. Andy megerőszakol. Mondtam neki, hogy nem kértem a segítségét. Azt hittem, önzetlenül segített. Annyira kiakadtam, hogy végül rákiáltottam.
- Basszus Harry! Szeretlek! Fogd már fel!- sírva mondtam. Már nem a szomorúságtól könnyeztem, inkább az idegességtől. Néhány másodpercig csak pislogva nézett, majd amikor tényleg eljutott a mondandóm hozzá, nekitolt a falnak és megcsókolt. Hagytam, sőt visszacsókoltam. Nyelve esedezett a bejutásért, aminek köszönhetően belemosolyogtam a csókba. Mivel nem kapta meg a bebocsátást, kicsit ráharapott az ajkamra és meghúzta azt. Ezzel nyert ügye volt. Beletúrtam a hajába és még közelebb húztam magamhoz, a köztünk lévő távolságot nullára csökkentve. Benyúlt a térdhajlatomba és felemelt, ezzel arra késztetett, hogy a lábaimat a dereka köré fonjam. Ujjaimat kicsúsztattam göndör fürtjei közül és nyaka köré fontam mindkét karom.
- Annyira szeretlek!- zilálta miközben végigfektetett az ágyán. Képes lettem volna teljes egészen átadni magam neki. Ez a vita az utolsó szikra volt a kapcsolatunkban. Szerencsére úgy néz ki, hogy a szikra elég erős volt.

Régi "barátok" (10. rész)

- Andy!- pattantam fel és szembefordultam vele. A holdfényben megcsillantak az arcomon patakokban folyó könnyek.
- Úristen, veled mi történt, szépségem?- kérdezte, óvatosan megsimítva az arcomat.
- Elmeséljem?- kérdeztem vissza.
- Persze! Ha tudok, segítek. Ígérem!- nézett mélyen a szemebe. Elhadartam neki a történetet. A Harry névre furcsán nézett, inkább olyan kérdő tekintetet véltem felfedezni. Elmagyaráztam neki, hogy a srác aki a bulin volt velem. A zsebemben lévő telefon folyamatosan csörgött, váltakoztak a csengőhangok. Egy idő után meguntam és lenémítottam így csak rezgett. Fél óra múlva már Andy karjaiban feküdtem, természetesen olyan baráti ölelés volt. Mert akármit tett Harry, én szeretem!
- Emlékszel, mi történt amikor utoljára itt voltunk ketten?- mosolyogva felnéztem rá.
- Emlékszem!- mosolygott vissza. - Figyelj! Nagyon sajnálom ami azon a bulin történt. Nagyon durva koktélokat kevertünk egymásnak a haverokkal. Bármit mondtam, nagyon restellem.- sütötte le a szemét.
- Semmi baj! Én tudom, hogy nem vagy olyan igazából. Tulajdonképpen, az egyik legjobb ember vagy akit ismerek!- feleltem őszintén.
- Csak azt adom, amit másoktól én is elvárnék. A baj, hogy nem mindenkitől kapom vissza.- húzta el a száját. Értettem, ezzel mit mond.
- Imádtam az utolsó vitánkat!- csúszott ki a számon. Kérdőn bámult rám.
- Nem értem.- csóválta a fejét.
- Mert abból tudtam, hogy harcolsz értem. Ha csendben rábólintottál volna, hogy másik suliba megyek, akkor úgy éreztem volna, hogy nem érdekel, hová megyek.- magyaráztam el, mire tudatosult benne és bólogatni kezdett.
- Kezd hűvös lenni. Elkísérjelek?- fürkészett.
- Elkísérhetsz, de én ma nem megyek haza. Nem tudnék egy társaságban lenni Vele.- néztem fel rá.
- Akkor gyere, sétáljunk még egy kicsit, utána nálam maradhatsz, ha szeretnéd!- mosolygott rám, majd a hátamra terítette a pulcsiját. Egy mosollyal nyugtáztam a gesztust, majd bólintottam egyet és elindultunk. Bolyongtunk vagy egy órát a tengerpart környékén. Gyönyörű, így éjjel. Tíz órára értünk el a lakására, ami pont olyan volt, mint amikor megvette. Ugyanis twitteren követtem az eseményeket és néztem a képeit, ahol volt egy pár az új lakásáról. Ízléses és szerintem nagyon szép lakás, hatalmas hátsó üvegajtóval és ablakokkal a tengerre. Nyomon követtem az életét, így tudok róla, hogy elméletileg van barátnője.
- Juliet nem fog haragudni, ha rájön, hogy a volt barátnőd nálad töltötte az estét?- kérdeztem leülve a kanapéra.
- Nem fog. De várjunk csak, te honnan tudsz róla?- érdeklődött felvont szemöldökkel.
- Twitter.- feleltem egyszerűen.- Hogyhogy nem fog haragudni? Én tuti sík ideg lennék, ha megtudnám, hogy egy lány most Harry-vel tölti az estét. Vagyis, ki tudja? Nem kizárt a dolog..-töprengtem, mire fejcsóválva rám szólt.
- Ne! Most ne gondolj ilyenekre! Élvezd ki a távolságot és a gondolatokat hagyd holnapra!- tanácsolta. Elgondolkodtam a hallottakon, majd rájöttem, hogy teljesen igaza van, így megfogadtam a tanácsot. Lazára vettük a figurát. Kellemesen elhülyültünk. Éppen a tévére csatlakoztatott Ps3 előtt lökdösődve játszottunk, amikor csöngettek.
- Nem bízom benned, Tomlinson! Gyere!- mondta, majd elkezdett az ajtó felé húzni. Kinyitottuk és az ajtó előtt 4 srác ácsorgott. Mindegyikőjüket nagyon jól ismerem és imádom. Nagyon jó kapcsolatban voltunk, ameddig Andy-vel jártam, utána már sajnos nem volt alkalmam beszélni velük.
- Hé, itt van Tomlinson kisasszony!- mosolygott rám CC majd megszorongatott. Jinxx mögötte állt, és mivel jóval alacsonyabb ezért nem látott ki mögüle, de a nevem hallatán felcsillanhatott a szeme, mert kiugrott haverja mögül és ő is kiszorította belőlem a szuszt. Jake csak a kezét nyújtotta kézfogásra, majd amikor megfogtam magához rántott, összeborzolta a hajam, majd megölelgetett. Ashley-ben tudatosult először a látvány.
- Ti újra együtt vagytok?- kérdezte kikerekedett szemekkel miután ő is kis híján kipréselte belőlem az összes levegőt. Össze néztünk, majd rájuk.
- Nem, csak hát izé. Ez hosszú történet. Bent elmeséljük.- ajánlotta fel Andy. Miután a srácok megtudták a helyzetet, közölték, hogy hiányzom nekik. Nem találtam az összefüggést, de mindegy, aranyosak voltak. Folytattuk a játékot, most már négyen. Ami annyit jelentett, hogy egymás karjához kaparászva próbáltunk csalni, valljuk be, nem jártunk sok sikerrel. Mert például Andy megpróbálta a gomb segítségével letolni Jake-t az útról (autóversenyzős játék), mire Jake megharapta. Jinxx véletlen megfejelt, mert én hajoltam felé, ő pedig felém és így történt a kocc. Végezetül rengeteget röhögtünk, majd elhalványulnak az emlékek. Reggel amikor felkeltem, Jake, Jinxx, CC és Ashley még ott voltak. Én pedig Andy karjai közt ébredtem. Valószínűleg akkor aludtam el, amikor néztem ahogy játszanak és a vállára hajtottam a fejemet. Ezek a mocskok le is fényképeztek. Sőt, Andy-nek most az a háttere, ahogy a vállára hajtott fejjel alszok ő pedig játszik. Egész jól sikerült kép, át is küldtem. Őszintén, most nekem is az a hátterem. Plusz kaptam telószámokat és én is megadtam nekik. A srácok leléptek, majd még egy óra döglés után Andy hazavitt. A kapuban beszélgettünk még egy kicsit. A deszkámat tologattam a jobb lábammal, közben a kapunak támaszkodva figyeltem őt.
- Találkozunk valamikor? Séta, vagy valami olyasmi mint tegnap este.- alkudozott. Rögtön belementem. Imádom Andy-t és a bandáját is. Suliban mindig velük lógtunk Alice-el. A lányok persze tök lotyónak tartottak, amiért csak a srácokkal foglalkoztunk. De minket nem kifejezetten érdekelt senki véleménye. Jól éreztük magunkat a suli metál-rajongó srácaival. Egy puszi kíséretében megköszöntem neki a tegnap estét.Ellökte magát a kaputól és a kocsijába ülve elhajtott. Bementem a házba, az ajtó mögött ott állt Ő és nem pont kedves arckifejezéssel méregetett.

Igazság (9. rész)

Reggel amikor felkeltem megláttam magam mellett Harry-t. Gondoltam, ha már úgy is ébren vagyok, akkor elmegyek és hozok valami reggelit. Halkan kiosontam a szobából a táskám maradék tartalmával. Gyors zuhany és fogmosás után felöltöztem és sétálva indultam el amolyan felfedező útra. Találtam is egy kis üzletet. Körülnéztem ott és megvettem mindent ami a  palacsintához kell. Visszafelé már kicsit nagyobb volt a mozgolódás az utcán. Egy kicsivel több ember járkált. A házba érve megbizonyosodtam róla, hogy Hazza még alszik. A konyhában elkészítettem a palacsintákat.
- Hm, finom illatokat érzek!- mondta Hazz a konyha felé közeledve.
- Jó reggelt!- mosolyogtam rá, majd megfordítottam a palacsintát a serpenyőben. Mögém lépett és a fülemhez hajolt.
- Amit tegnap megígértem este, egyszer be fogom tartani. Megfizetsz azért, amit velem tettél!- suttogta rekedtes hangon. Kirázott a hideg, természetesen a legjobb értelemben. Pontosan ebben a pillanatban elkészült az utolsó palacsinta. Sietősen rálöktem a többire, majd lekapcsoltam a főzőlapot. A legközelebbi falnak nekitoltam Hazza-t és a nyakát kezdtem harapdálni, tudtam, hogy imádja. Egyszer csak megunta, felkapott, arra késztetve, hogy dereka köré fonjam lábaimat. Felvitt az emeletre és meg sem állt a szobájáig, de most nem az ágyra rakott, hanem a földre. Igazából nagyon nem érdekelt, mert kényelmes szőnyeg volt alattunk. Most ő kínozott engem. Az állam vonalától teljesen a pólóm nyakáig végigcsókolgatott. Hirtelen a telefonunkat felváltva kezdte valaki, illetve valakik csörgetni.
- Mi a..?- értetlenkedtem. Hazz morogva felsegített a szőnyegről és az éjjeliszekrényen lévő készülékekért mentünk. Őt Niall, engem Louis hívogatott. Visszahívtam Lou-t, hogy megtudjam, mi volt ilyen fontos.
- Szia!- köszönt, a hangjából ítélve vigyorgott.
- Baj van?- kérdeztem.
- Nem, csak gondoltuk, megnézzük éltek-e még.- csipkelődött.
- Sajnálattal közlöm, hogy nem. Már meghaltunk!- szálltam be a játékba.
- Gyertek már haza! Úgy unatkozunk nélkületek!- üvöltötte bele a telefonba Zayn. Önkéntelenül is felröhögtem.
- Jó, oké. Egy óra és ott vagyunk.- búcsúzkodtam, majd kinyomtam a hívást.
- Na, gyere gyorsan kajáljunk meg, aztán húzzunk haza. Hiányolnak minket!- mosolyogva felnéztem rá. Bólintott és megfogta a kezem, így együtt sétáltunk ki a konyháig. A palacsinta felé hajolva beszélgettünk.
- Mi a terv mára?- érdeklődött.
- Hát, szabadnapos vagyok, szóval valamit csak kitalálunk. Igazából laza délutánra gondoltam.- magyaráztam. Bólogatott, majd bekapta az utolsó falat palacsintáját. Én is hasonlóan tettem, majd megvártam, még felöltözik és elindultunk. Otthon a többiek már vártak. Hopp, most jut eszembe, anyuék ma mennek haza. Kár, hogy nem vagyok olyan kapcsolatban anyámmal, hogy ezt sajnáljam. Apu sokkal jobban fog hiányozni. Ő pont olyan metálface mint én. Vele lenni hasonló, mint egy haverral. Az előszobából bekiabáltam, hogy megjöttünk. Nem tehetek róla, berögződött szokásom. Felszaladtam az emeletre és bedobtam a szobámba a táskámat. A földszinten akkorra már mindenki kint ücsörgött. Anyuék bőröndjei is lent voltak. Akkor gondolom, most búcsúzkodunk egy sort. Remek, imádom. Először aput ölelgettem meg. Majd végül csak egy gyors puszi-váltásnak szántam az anyuhoz intézett búcsúmat, de akkor megtörtént a lehetetlen. Egy bűnbánó arckifejezés kíséretében bocsánatot kért. Azt mondta, hogy nagyon jól tudja, nem lehet bepótolni azokat az éveket, amiket elszalasztott, de reméli, hogy a további életemben ő is kap egy kis helyet. Végül megtörtem és megbocsájtottam neki. A lányának lenni olyan volt, mintha anya nélküli családban nőttem volna fel. De valahogy átérzem, hogy neki milyen volt, hogy kivonta magát az életemből. "Mindenkinek jár egy második esély" elv szerint úgy döntöttem, újrakezdjük az egész kapcsolatunkat és megpróbálunk normális anya-lánya párost alkotni. Az biztos, hogy sohasem fogok jobban ragaszkodni hozzá, mint apuhoz vagy Louis-hoz, de megpróbálunk normálisan kijönni egymással. Lou kivitte őket a reptérre én pedig felmentem a szobámba. Nem volt semmi máshoz kedvem, mint Guitar Hero-zni egyet. Éppen valami veszett jó metál számot játszottam, amikor Louis hazaért és feljött hozzám.
- Beszállsz?- néztem rá, megállítva a játékot és a másik gitár felé biccentettem.
- Nem, köszi.- mosolyodott el.
- Ahogy érzed.- megrántottam a vállam.
- Figyelj Amy!-kezdte, mire letettem a gitárkonzolt a földre és rá néztem, jelezve, hogy hallgatom.- Minden oké veletek?- érdeklődött Hazz-ra célozgatva.
- Szerintem igen. Miért?- kérdeztem vissza, már-már kialakuló összeesküvés-elméleteken agyalva.
- Találtam néhány fényképet tegnap estéről. Komolyan hagytad, hogy lelépjen Jess-hez?- hitetlenkedett.
- Mit mondhattam volna? Hogy hívja vissza a kiadót és közölje, hogy nincs kedve a kamu nőjéhez? Vagy, hogy a valódi barátnőjével kéne törődnie?- vontam kérdőre a szobámban ücsörgő bátyámat.
- Ez így nagyon nem oké. Az a rohadt kiadó még a szerelemből is pénzt akar csinálni. Nehogy már eldöntsék, hogy Hazza kivel van együtt! Ha ő azt mondja, hogy beléd szerelmes, akkor senki sem kéreti tőle, hogy hagyjon ott téged egyedül egy házban, egy olyan lányért akit igazából nem is ismer. Őrültség!- mérgelődött.
- Hjaj Lou, újra kitaláltad, mire gondolok. Nagyon megy ez neked!- villantottam egy keserédes mosolyt.
- Na, gyere ide!- ölelt magához. Rögtön elfogadtam a felajánlott ölelését. Említettem már, hogy imádom a bátyámat?
- Szerinted ez meddig megy így?- néztem fel az enyhén magasabb tesómra.
- Nem tudom, remélem Harry észhez tér és véget vet ennek a marhaságnak.- felelte.
- Őszintén remélem én is.- bólogattam.
- Na, magadra hagylak.- mosolygott rám, majd megfordult és kiment. Unottan nézegettem a facebook-profilomat, amin rend szerint rengeteg ismerős-felkérés volt, temérdek üzenet és még annál is sokkal több értesítés. Így jár az, akinek világsztár a bátyja. Kedvem sem volt végignézni, meg alapjáraton nem is érdekelt, úgyhogy kinyomtam és inkább filmet néztem. Már a vége felé jártam, amikor Louis hangját hallottam.
- Amy, gyere légyszi!- kiáltott, valószínűleg a lépcső előtt állva.
- Megyek!- szóltam vissza és már indultam is. Leérve egy lányt pillantottam meg. Fogalmam sem volt, hogy ki ez. Kérdőn néztem a lent álló társaságra. Közömbösen méregetett engem, ami kissé zavart. Nem igazán vagyok szégyenlős, meg ilyenek, de akkor is furán jött ki. Inkább odaálltam Zayn és Niall közé. Sőt, egy kicsit Niall mögé bújtam. Az idegen lány magasabb volt nálam, mondjuk én egész kicsi termetű vagyok. Niall pedig védelmezően elém állt, amit nem tudok neki elégszer megköszönni. Ekkor lesétált Hazz komótosan a lépcsőről, suttogva megköszöntem, hogy próbált védelmezni Nialler és odaszaladtam a barátomhoz. Lazán átkarolt, mire a lány szemöldöke szinte a plafonig szaladt.
- Na, Harry! Miért rángattál ide?- szólt, mint ha szívességet tett volna.
- Azért, hogy mondd meg szépen a kiadódnak, hogy azt üzenem, nem vagyok hajlandó tovább játszani a barátodat, mert van egy lány, akit szeretek. És az nem te vagy!- közölte szárazon.
- Igen?- mondta, majd elővette a telefonját és benyomott egy hangjegyzetet.- Amikor ezt felvettem, nagyon úgy tűnt, hogy élvezed a velem töltött időt!- húzta gúnyos vigyorra a száját. A szemem fátyolossá vált, nem akartam elhinni amit hallottam. A csaj kéjes nyögdécselései és Harry férfias morgása. Kristály tisztán hallható volt, hogy ez teljesen az aminek hallatszik. Plusz még a szavak amiket nyögtek egymásnak.
- Basszus- túrt a hajába Harry.
- Amy, gyere ide légyszíves!- kért meg, normális hangnemben Jess. Nem láttam akadályát. A tekintete elárulta, hogy nem fog bántani.- Mit látsz? Mikor keletkezett a hangjegyzet?-kérdezte.
- Tegnap!- mondtam mély fájdalommal a hangomban. Nem bírtam tovább és elsírtam magam.
- Sajnálom. De meg kellett tudnod.- mondta miközben végigsimította a karomat, amolyan bátorításképp. A könnyeimmel küszködve bólintottam egyet, majd elnézést kérve felmentem az emeletre a deszkámért és amilyen gyorsan csak tudtam leléptem. Meg sem álltam addig a helyig, ahol Andy először megcsókolt. Egy kis magaslat a tengerre nézve. A deszkámra ültem és térdeimet átkulcsolva a karommal néztem a könnyeim mögül a tengert. Gyönyörű volt, mint azon az estén amikor Andy-vel voltunk itt. Csak éppen az életem legszebb estéi közé tartozott, ez pedig a legrosszabb. Lépteket hallottam, ami nagyon meglepett. Sohasem járt itt senki, csak mi ketten. Senki sem ismerte eddig a helyet. Mögém ért, de nem mertem megfordulni. Féltem, hogy Harry áll mögöttem. Akkor tuti, hogy inkább leugrok a szirtről mint, hogy beszéljek vele.
-Amy?- kérdezte egy ismerős hang. Most nem félek tőle, szükségem van valakire, aki megvigasztal ma éjjel és tudom, hogy ő képes lesz rá!